ILLAT

a gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 3-400 000 eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.

A mikrogombák legtöbbje a tömlősgombák (Ascomicéták) közé tartozik, a köznyelv ezeket élesztőgombáknak, penészgombáknak, liszharmatgombáknak nevezi.

A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik.

Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, mikózisokat. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületek révén is károsíthatják az állati (emberi) szervezetet: ilyenkor mikotoxikózisról beszélünk.

A mikrogombák között egy sor hasznos, az élelmiszerek előállításában, tartósításában, gyógyszerek előállításában szerepet játszó fajt is meg kell említeni. A kenyér és a kelttészták készítésben, az erjeszett szeszesitalok előállításában szerepet játszó élesztőgombák közül legismertebb a Saccharomyces cerevisiae, a Schizosaccharomyces, Kluyveromyces, a tejtermékek előállítói közül a kefírgomba, a sajtok erjesztésében szerepet játszó fonalas gombák, például a Penicillium roqueforti, a szója erjesztésében pedig az Aspergillus oryzaefaj. Finomvegyszergyártás, szerves savak, alkoholok előállítása vagy a cellulóz bontása cukorrá és alkohollá gombák (Rhizopus, Phycomyces, Phanerochaete, Trichoderma, Aspergillus) segítségével készült enzimekkel történik. Az antibiotikumok termelésében is nagy szerepet kapnak a fonalas gombák, így a Penicillium, Cephalosporium, Acremoniumnemzetségbe tartozó fajok.