Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


komposzt készítése,homok talaj javítása

2011.03.27

Az igazi biokertészek szinte varázserőt tulajdonítanak a komposztnak, és ez nem véletlen, hiszen a komposzt sokkal több, mint egy talajjavító anyag.

A szerves anyagok lebomlásának folyamata és jótékony hatása leginkább az erdőben és a természetben figyelhető meg ahol évről évre gyönyörű lombozatú fák és szép virágok hajtanak mindenféle gondoskodás nélkül.

Az erdő barna morzsalékos talaját nem más minta komposzt adja, vagyis a lehullott,, falevelek ágak évről évre lebomlanak, így mindig termékeny talaj lesz az eredmény.

Ezt a különleges talajt mi magunk is előállíthatjuk kertünkben, elég összegyűjteni a konyhai hulladékot és a kerti lehullott ágakat, leveleket.


Ha ezeket a hasznos növényi hulladékot elégetjük, nem csak növényeinket fosztjuk meg a tápanyagtól, de a környezetet is károsítjuk. Egy kerti hulladék égetésnél annyi széndioxid keletkezik, mintha egy kiállnánk egy forgalmas főútvonal mellé.

Hazánkban még mindig kevés kertben látni komposztáló konténert, de talán egyre többen gondolják, úgy megéri a fáradtság és összegyűjtik a levágott füvet vagy az őszi avart és felhasználják, a belőle készült jó minőségű talajt.

Hogy mennyire messze járunk, még a nyugati kultúrától mi sem bizonyítja jobban egy nem rég leadott riport a tv-ben, ahol egy lakótelep közelében a kertészek összegyűjtötték kisebb kupacokba az őszi avart, amit később elszállítottak volna, mire a helyi lakosok látva a levél halmokat pár napon belül a falevélkupacból hatalmas szeméthalmot emeltek. Sokan nem is értik miért van összegyűjtve a falevél az út szélén és úgy gondolják újabb szemétgyűjtés lesz a környéken.


Ha valódi szép biokertre vágyunk első lépésként kezdjünk hozzá a szelektív hulladékgyűjtésnek, vagyis minden szerves és szervetlen hulladékot külön konténerbe gyűjtsünk össze.

A komposztáló tároló a kert hűvös árnyékos részén kapjon helyett, erre a célra mi magunk is építhetünk egy fa kalodát, de ma már a nagyobb barkácsboltokban is megvehetjük készen az edényt.

A komposztba érdemes az elején jó minőségű istállótrágyát beszerezni, majd tehetünk rá konyhai hulladékot, lehullott faágat, vagy őszi avart, de akár a levágott fűnyesedék is hasznos lehet.

Miért érdemes komposztot készíteni?

Elsősorban a komposzt javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegkötő képességét, és fontos tápanyaggal látja el növényeiket. Ezen kívül gátolja a tápanyagok kimosódását a talajból, óvja a talajt és a növényeket a betegségektől és javítja a növények ellenálló képségét is.

Fontos hogy a komposztba ne kerüljük bele semmilyen fém, üveg vagy más szervetlen anyag. Kerüljük a fertőzött növényeket és gyomokat is, mert ezek magvai hamar kicsíráznak itt is. A nagyobb ágalkat vagy szárakat érdemes összeaprítani mielőtt a komposztba tesszük, így később könnyebb lesz átforgatni az egészet.


Az ideális komposzt eléréshez érdemes a következő anyagokat felhasználni :

Fakéreg, fűrészpor, pl. fenyő vagy bükk, kartonpapír, konyhai hulladék, kávézacc, kerti hulladék, avarlomb, fűnyesedék, réti széna, friss baromfi trágya, marhatrágya, zöldség maradványok, hüvelyesek héja, gyümölcshéj, tőzeg, oltott mész, csontliszt, homok, krumpli héj, emberi haj, fenyőtű, dohány, paradicsomlevél, csalán.

De nagyon hatással van a komposztra, ha gyógynövényekből készítünk oldatot.

Fúrjunk, egy mély lyukat a komposzt közepére majd ebbe a lyukba öntsük a cickafark, csalán, körömvirág, kamilla vagy más gyógynövények keverékét.

Láthatjuk, hogy a komposztba számtalan szerves anyagot tudunk felhasználni, és mindez egy fillérbe sem kerül.

 

homoktalaj javítása

2012.01.13
 Ha a talaj homokos, a csapadék szinte átszalad rajta, és azonnal kiszárad, a talaj szervesanyag tartalma kimosódik. A homokos talajok elnyelik a vizet, és gyakran úgy tűnik, hogy hiába öntözünk, mert a víz lefolyik a gyökérzóna alá, és a növények továbbra sem jutnak vízhez. 2 cm vízréteg átlagosan 30 cm mélyre vándorol a homoktalajban, 12 cm mélyre a jó kerti talajban, és 6 cm mélyre kerül kötött agyagos talajban. Másrészt sokkal gyorsabban kiszáradnak, mint a kötött talajok. Ezért jó, ha a talajvíz nincs mélyebben 2-3 m-nél. A homoktalajnak kicsi a tápanyag szolgáltató képessége is, mert a szerves anyag tartalma gyorsan lebomlik és kimosódik. A szél eróziós hatása a növénnyel nem fedett, nem szerves trágyázott felületekről a homokot kifújja. A növények lombozatában a homokszemcsék ütő hatása miatt kár keletkezhet. A szél a gyökerek közül is kifújhatja a homokot, így a támasztékot vesztett növények kifordulnak a talajból illetve kiszáradnak.

 
Homokos talajba, napos, száraz, meleg helyre ültethető virágzó évelő pl. a gyepesen párnás, koranyáron virágzó pázsitszegfű (Armeria sp.), amely napfénykedvelő, jól tűri a szelet, kőedények, sírok beültetésére is alkalmas; a terjedő tövű örökzöld gólyaorr (Geranium sp.), amely napos/félárnyékos területre való; a molyhosan szőrős, tavasz elején virágzó kökörcsin (Pulsatilla sp.), amely napos/félárnyékos területre való; a nyáron virágzó orvosi zsálya (Salvia officinalis), amely napos helyet igényel, és a szelet jól viseli; valamint a száraz, sivár talajok növényei a napfényigényes, nyár végén virágzó varjúháj (Sedum sp.) és a kövirózsa (Sempervivum sp.).

pázsitszegfű
Homokos talajba kerülhet a mészkerülő talajtakaró, a macskatalp (Antennaria dioica), a szárazságot kevésbé viselő sárkányfű (Dracocephalum rupestre); a mészkedvelő talajtakaró, a tengeri habszegfű (Silene maritima); a sülevényes talajt is elviselő szürke veronika (Veronica incana).

macskatalp
Egynyáriak közül szépen virít homokos talajban a nyáron, egész kora őszig virágzó kokárdavirág (Gaillardia grandiflora), az egész nyáron virágzó, félszukkulens nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) és az önvető, nyáron virágzó legényvirág (Zinnia elegans).

kokárdavirág 'Kobold'
Cserjék közül említsük meg a következőket: japán borbolyák (Berberis thunbergii), ezek közül is a legismertebb a vérborbolya (Berberis thunbergii Atropurpurea), amely agyagos talajon is szépen fejlődik, homokos talajok megkötésére, szikesek fásítására is kiválóan alkalmas. A nyári orgona (Buddleia davidii), amely meszes, homokos talajon él, júliustól szeptemberig díszlenek virágfürtjei. A seprűzanótot (Cytisus scoparius) nagy tömegben nyíló virágaikért ültetik, amelyek májusban sűrűn nyílnak a seprűszerű vesszőkön. Száraz, napos helyet kedvel. Mészkerülő!

seprűzanót
A szerves trágyázás növeli a talaj szerves kolloid tartalmát, ebből adódik, hogy a talaj vízmegtartó képessége is javul. Csökkenti a talajpusztulás veszélyét, és segíti növények harmonikus tápanyag ellátását. A talajlakó mikroorganizmusok elszaporodásával javul a talajszerkezet is. A homoktalajok javítására ajánlott az istállótrágya, a komposzt és a különböző talajjavító ásványok úgymint pl. alginit, dolomit és riolittufa. Nagyon hatékony a réteges szervestrágyázás. Ezt úgy végezzük, hogy felosztjuk a területet 50-60 cm széles sávokra. Ezután először egy részt kiásunk a kívánt mélységig, melynek talaja majd az utolsó részbe kerül. Aztán a kiásott sáv aljára terítjük a trágyát, majd erre a szomszédos sávból a földet és így tovább. A barnább színű, humuszos homoktalajoknál ügyeljünk arra, hogy a jó minőségű felszíni réteg alatt gyakran sokkal rosszabb, világosabb rétegek következnek, melyeket nagy hiba lenne a felszínre hozni. Ilyenkor csak a jó minőségű rétegig forgassunk.

 Forrás:kertpont

komposztálás

2012.05.12

Komposztálás

Komposztot készíteni saját anyagból is tudunk, ha a fölöslegessé vált növényi részeket összegyűjtjük és speciális módon rétegezve elhelyezzük. A kész komposzt a talaj számára biztosítja a fontos szerves és ásványi anyagokat. Talajjavítás, talajkarbantartás nélkül nem várhatjuk el, hogy a kert bőséges termést produkáljon. Ez a munka csaknem egyidős a kertművelés történetével. A komposzt nem csupán trágya, valóságos gyógyír a föld hiányai ellen ezért készítése nagy figyelmet igényel. A komposztkészítés első mozzanata hogy a leendő komposztgyűjtő helyet kijelöljük, előkészítsük. A komposzt halom létrehozása előtt döntsük el, hogy prizmát, silót vagy vermet akarunk-e építeni. Ennek függvényében kezdjük el az előkészületi munkákat. A legalkalmasabb hely a komposztkészítésre a félárnyékos, északi vagy nyugati terület, fák védelmében vagy sövény mellett.

www.illat.eoldal.hu/cikkek/diszkertek/
Figyelembe kell venni azt is, hogy az érlelés során szükség lesz öntözésre, tehát víz legyen elérhető helyen. A területen összegyűjtött anyagok tárolását is betervezhetjük, hiszen a gyűjtés után az aprításig, felhasználásig valahol azokat le kell rakni. A komposzthoz összehordott anyagok aprítására korszerű komposztáló gépeket lehet kapni, melyek speciálisan előkészítik a vesszőket, gallyakat és egyéb növényi részeket a gyors lebomláshoz. Az építmény amiben készül majd a komposztunk legyen jól megalapozva, az alap készülhet többféle anyagból, de fontos, hogy a vízelvezetést megoldjuk, legyen az kiemelt ágyás vagy süllyesztett. A lebomlási folyamatban nagy szerepe van az aprózottságnak, a rétegezésnek, a levegőztetésnek, az öntözésnek stb. Bonyolult feladat, ám ha megadjuk a módját a kertünkben termesztett gyümölcs és zöldségfélék szüretekor, elégedettek lehetünk majd.

 

A kerttulajdonosok számára a legnagyobb büszkeséget jelenti, ha a kertjükben található növények teljes pompában díszelegnek. Ennek elérése jelzi, hogy a gazda mennyire figyelmes telke talaja és az ültetett fajok tekintetében. A föld minőségének javítására van sokféle módszer, egyik a komposztkészítés.

 

ültetési ötletek

2011.05.13

 

Nemcsak a cserép jó cserépnek

Nemcsak a cserép jó cserépnek
A lakberendezés szépsége az ötletességből adódik.Márpedig ötletes megoldásokat alkalmazni, nemcsak belső terekben, vagy nagy dolgokban lehet, hanem olyan apróságok terén is, mint a mibe ültessük szeretett növényeinket. Természetesen az alapvető irányelveknek mindenképpen érvényesülniük kell. Megfelelő állóságú, kezelhetőségű, vízzáró és esetenként az alján lyukaszott vagy kilyukasztható cseréphelyettesítőt kell találni.

Sokan ezen a téren egészen odáig elmennek, hogy a konyhában a müzlis tálakat használják virágosládának, így csempészve egyediséget és némi pimaszságot az otthon hangulatvilágába. Az biztos, hogy egy kicsit bohókás megoldásról beszélünk, de emellett fontos az is, hogy egy teljesen zárt aljú kaspó nem minden növény számára ideális megoldás, hiszen sok növény gyökérzete egyszerűen megfullad az edény alján összegyűlő pangó vízben.

Az előzőnél sokkal természetesebb megoldás, ha egy régi, már semmi másra nem használt faládikát választunk ki az ültető edény pótlására. A faládikák esetében a legfontosabb, hogy a láda alját megfelelő műanyag vízzáró fóliával kell kibélelni, hogy a víz ne áztassa szét, és ne korhadjon el. Hasonlóan felhasználható cseréppótlók a régi fémdobozok, a régi kosarak, bögrék, régi zománcedények és szinte bármi, ami valóban használható és esztétikus megoldást kínál. A vidám összkép szinte bármit elbír, de sohase felejtsük el, élőlényekről van szó, így a használhatóság mindig az esztétikum előtt járjon!

Szerző:kertepites.org

fel az oldal tetejére

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.