Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


allergia és túlérzékenység,génkezelt növények

2011.03.05

 

génkezelt növények

2012.03.06

A magyar EU-elnökségre maradnak a génkezelt növények

2010.09.27. 19:18

A jövő év első felében esedékes magyar soros EU-elnökség feladata lesz a jogalkotási kompromisszum kialakítása az Európai Unió tagországai között a génkezelt növények termesztési korlátozásáról - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben.
A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján azt az európai bizottsági javaslatot vitatták meg, amely kezdeményezte, hogy az egyes tagországok a jövőben szabadon, önállóan dönthessenek arról: engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését. Fazekas Sándor elmondta: Magyarország továbbra is arra törekszik, hogy mentes maradjon ezektől a termékektől. A magyar álláspontot ismertetve hozzátette: a jelenlegi javaslathoz képest szeretnék elérni, hogy környezetvédelmi-természetvédelmi szempontokra hivatkozva is fenn  lehessen tartani a tilalmat. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság javaslata megnyitná a lehetőséget a tagállamok előtt a nemzeti tilalomra, de csak kevés indokot fogad el annak igazolására.

A testület ugyanakkor már most jelezte, hogy a következő hónapokban pontosítja, kiegészíti javaslatát az elhangzott vélemények alapján. Sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor hangoztatta, hogy világszerte és az EU-ban is érzékeny és vitatott témáról van szó. Az unión belül az egyes tagországok szabályozása eltérő, és változatos a tagországok álláspontja a mostani szabályozásról is. Egyesek nagyobb kockázatot látnak a génkezelt termékek alkalmazásában, mint más országok, több tagállamban pedig elsősorban a versenyképesség oldaláról közelítik meg a kérdést.

A bizottság más tagországok mellett Magyarország kezdeményezésére készítette a javaslatát - emlékezetett a magyar miniszter. Foglalkoztak a brüsszeli találkozón az Európai Unió legrászorultabbjainak ingyenes élelmiszer-támogatásával is. Erre uniós szinten félmilliárd eurós költségvetés áll rendelkezésre. A program korábban az intervenciós (garantált áron felvásárolt és raktározott) készletek felhasználásával történt, de míg az elmúlt évtizedekben jelentős élelmiszertartalékok voltak az EU-ban, mára  a mennyiség csökkent.  A jövőben az is elképzelhető, hogy a program céljaira külön vásárolni kell élelmiszert.

Magyarország az idén mintegy 4 milliárd forint értékű élelmiszert juttatott a legszegényebbeknek - emelte ki Fazekas Sándor. A főbb vitás pontokkal kapcsolatban elmondta, hogy egyes tagországok  a segélyezést inkább szociálpolitikai kérdésnek tekintik, semmint mezőgazdaságinak. Fogas kérdés az esetleges tagállami társfinanszírozás is, hiszen a jómódú tagállamok többet tudnak áldozni ilyen célra, miközben a rászorultak nagyobb arányban élnek a szegényebb tagországokban.

Magyar kezdeményezésre tűzték napirendre az állami agrártámogatások ideiglenes keretének meghosszabbítását. Az uniós szabályok szerint a tagországoknak már 7500 eurónál nagyobb nemzeti támogatásra uniós engedélyt kell kérniük, ám tavaly a gazdasági válság miatt a határértéket megemelték 15 ezer euróra. Magyarország és a javaslathoz csatlakozó jó néhány tagállam azt szeretné elérni, hogy legalább a jövő év végéig hosszabbítsák meg a megemelt keret érvényességét.
Az Európai Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a hosszabbítás lehetőségét.

Olaszország kérésére az ülésen felvetődött, hogy a mezőgazdasági termékek eredetmegjelölését kötelezően terjesszék ki a nyersanyagokra is. Magyarország is támogatta ezt a kezdeményezést. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy már érvényben van a jogszabály a megtévesztő címkézéssel kapcsolatos fellépésre. Dacian Ciolos agrárfelelős bejelentette, hogy a bizottság még az idén jogszabályjavaslatot terjeszt elő a minőségvédelem tárgykörében is.

Tárgyaltak a mezőgazdasági miniszterek a tejpiaci helyzetről is. Fazekas Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazat válsága még tart az unióban, és tavaly már több intézkedéssel be kellett avatkozni ebben a szektorban. A problémára szakértői munkacsoportot hoztak létre, amelynek most megvitatott jelentésében főleg piacszabályozási és minőségvédelmi javaslatok fogalmazódtak meg. Remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amely biztosítja a tejpiac egyensúlyát - fogalmazott a magyar miniszter. Más források szerint a munkacsoport javaslatai ellen szavazott Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Hollandia, Csehország pedig tartózkodott, mert szerintük nincs szükség újabb rendkívüli intézkedésekre ebben az ágazatban.

 

 

MI AZ ALLERGIA?

 

A szervezet védekezõ rendszerének - már teljesen közismert szóval immunrendszerének - olyan kóros túlmûködése, zavara, amikor a mindannyiunkat szokványosan is körülvevõ, önmagukban békés anyagok ellen indul támadásba saját eszközeivel, gyulladást kiváltva, terhelve a szervezetet, panaszokat okozva az allergiás embernek magának. Ezek a panaszok a viszketés, duzzanat, vérbõség, esetleg fájdalom, az adott szerv kóros mûködése. A hajlam az ilyen reakciókra igazoltan öröklõdik, a panaszok azonban valamilyen külsõ erõs inger hatására kezdenek megnyilvánulni. Bármely életkorban megjelenhet az elsõ tünet. Az a különleges helyzet is elõfordul, hogy  elõbb jelentkezik allergiás panasz a gyereken, mint a szülein akiktõl a tulajdonságait örökölte. Sokszor  a gyermek allergiájának igazolása után derül ki, vallja be édesapja vagy édesanyja például, hogy állandóan náthás. Persze nem kötelezõ, hogy a szülõknek is legyenek ilyen panaszaik.
  

Túlérzékennyé válás - szenzibilizálódás

  
A tudósok kimutatták, hogy az érzékennyé váláshoz idõ kell, pontosabban ismételten kell találkozni az allergiát kiváltó anyaggal. Hasonlóan a fertõzõ betegségekkel szembeni ellenálóképesség kialakulásához, ahol a második alkalommal történõ fertõzésre már egy felkészült szervezet gyorsan lendül támadásba, hamar semlegesíti a kórokozót, a betegség így nem alakul ki. Csak míg az utóbbi esetben egy jótékony, támadót megsemmisítõ  hatás megtanulásról van szó - nem leszünk betegek például, ha ismételten bárányhimlõssel találkozunk -, míg az allergia esetében egy önkárosító hatás megtanulásáról, majd fokozódásáról  van szó. Az érzékenység kialakulása után történõ találkozáskor a lényegesen erõsebb védekezõ reakció már panaszokat okozhat.

A túlérzékenység kialakulási ideje igen végletesen változó. Kialakulhat a második Maripen tbl. után a penicillin allergia, de lehet, hogy ötven tavaszon keresztül gondtalanul szívja be valaki az orrába, tüdejébe a friss, de pollenel teli levegõt, míg az ötvenegyediken náthával, köhögéssel reagál rá.

Számtalan dolog okozhat allergiát:

  • pollenek
  • poratka
  • penészgombák
  • állati szőrök
  • rovarok
  • latex
  • ételek
  • gyógyszerek

Pollen



Mivel én csak a növényi eredetű allergiával foglalkozom, így a pollenre kell összpontosítani. Sokan megkérdezik és a gombák? Köztudott hogy három nagy csoportra osztható az élővilág állatok, gombák és növények. Így ez kiesik ebből a témakörből.

A pollen a virágok szaporító szervének hímivarsejtje.
A pollen az allergia oka. Ez sajnos a levegőben van. Rengetek, van belőle és nehezen kerülhető el. Sok ember életét nehezíti meg.
Külön csoportokat állíthatunk össze az allergiát okozó növényekből. Allergiát okozhatnak a fák, fűfélék és egyéb gyomnövények porai.

Fák

Mogyoró



Legkorábban a mogyorófélék virágoznak. Porzós barkái okozzák a gondot, amelyek nagymennyiségű allergént tartalmaznak. Túl nagy problémát azért nem okoznak, mert szétszórtan helyezkednek el. Mogyorót minden olyan, a mogyorópollenre érzékeny ember ehet, aki nem tápanyag-allergiás a termésre, és nem fenyegeti keresztallergia.

Éger



Szélbeporzású és nagy mennyiségű pollent termel, ritkán vált ki allergiás reakciókat, és akkor is csak helyi tüneteket okoz. A februártól április közepéig-végéig virágzó fa egyik legrégebbi őshonos fajtánk, ártéri területeken, vízpart mellett és láposoknál található meg. Az égerpollenre érzékenyek az említett időszakban kerüljék a nedves területeket.

Nyárfa



Alig okoz allergiát. A szélbeporzású növény lecsüngő barkái virágzáskor intenzív magszőrt bocsátanak ki, amely belégzéskor torokviszketést, köhögést és fulladást okozhat, szembe jutva vörösödést, könnyezést, idegentest-érzést, az orrba kerülve tüsszögést, orrfolyást eredményezhet.

Gyertyán



A szintén őshonos szélbeporzású, barkás. Április és május tájékán virágzik, pollenkibocsátása alacsony, virágporának súlya nehéz, emiatt helyben okoz allergiás reakciót. A keresztallergia miatt a gyertyánra allergiás betegből a mogyoró, az éger- és nyírfapollen is tüneteket válthat ki.

Fűz



A tavaszi virágzású, pollenje ragacsos és nehéz, így a szél helyett a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Veszélyt a lakásokban jelent: a vázába tett barkák allergiát eredményezhetnek.

Platán



Ritka, szélbeporzású általában április-május hónapban virágzik. Pollenje nehéz, emiatt tüneteket a platánfákkal övezett utcákon, nagyobb parkokban és a Margitszigeten okoz.

Nyír



A skandináv országokban őshonos, hazánkba betelepített pollenje erősen agresszív, március elejétől május közepéig okozhat panaszokat. A fa virágzása szép látvány, azonban rendkívül sok pollent termel, érdemes elkerülni.

Tölgy



Április, május táján virágzik. Kevés pollent termel, viszont a hazai erdők jelentős százalékát teszi ki, emiatt érdemes rá odafigyelni.

Juhar



Őshonos márciusban virágzik, erős allergiás hatást okozó pollenjéről a zöldjuhar ismert.

Fenyők és citrusfélék

Az importált díszfenyők és citrusfélék gyakran okai allergiás megbetegedésnek. Ritka, de akad panasz az őshonos szilre, ostorfára és kőrisre.

Színes virágok

A rovarbeporzással szaporodó, színes virágú nyári-őszi növények pollenjei érintkezés útján válhatnak ki allergiás reakciókat. Tüneteket okozhat a rózsa, a ciklámen, az írisz, a dália és a krizantém. Kontaktus esetén, rövid időn belül tüsszögés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, de akár fulladás is jelentkezhet. Ki gondolná, hogy a szobanövényként ismert buzogányvirág illóolaja is képes allergiás tüneteket kiváltani? Az oroszlánszáj, ismertebb nevén tátika, szintén okozhat kellemetlenségeket.

Ártalmas fűfélék

A világ legelterjedtebb növénye a fű, az északi országoktól egészen a trópusokig találkozhatunk velük. Csak Magyarországon több mint 240 alfaja él. Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak a fűfélék, szinte mindegyikben megtalálhatóak az allergiás betegségeket előidéző fehérjekomponensek. Bár az egyes fűfajták nem egyformák, többségük 10-30 cm magas, lágyszárú, beporzásukat a szél végzi. Virágzási idejük égövek szerint változnak, hazánkban általában április végétől június közepéig tartanak. Ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, így a szénanátháért, a kötőhártya-gyulladásként jelentkező allergiás tünetekért nem csak a fű felelős. A fűfélék pollenje bőrtüneteket - kiütéseket, csalánkiütés-szerű elváltozásokat is okozhat.

Gyomnövények pollenjei

A gyomnövény kifejezés számtalan nemzetségbe és fajba tartozó növényeket takar. Többségük évelő, és évente többször termő. Könnyű pollenjeik meghatározott időnként ezrével tódulnak a levegőbe, allergizáló hatásuk rendkívül erős. A legismertebb, allergiát okozó gyomok a népgyógyászatban közkedvelt csodaszereknek számítanak. A csalánt különböző emésztőszervi megbetegedésekre alkalmazzák, májustól szeptemberig a szélben keringő pollenje esetenként azonban allergiát okozhat. A szintén szélbeporzású lándzsás útifű szintén veszélyes lehet, mivel szinte mindenhol megtalálható, és májustól egészen késő októberig virágozhat. Allergológiai szempontból nem hagyható figyelmen kívül a vadsóska, a libatop és a disznóparéj virágpora sem. Közismert, hogy bizonyos pollenek a gyermekláncfű virágpora - nagy mennyiségben a bőrre kerülve gyulladást is okozhatnak.

Parlagfű



Bár a parlagfüvet sokáig vadkendernek is hívták, nem tartozik a kenderek � mint például az igaz vadkender vagy indiai kender � családjába. Eredetileg Amerikából érkezett, gabonával keveredve, de agresszivitása és szívóssága révén egész Európában elterjedt, egyes skandináv országokat kivéve. A szélbeporzású, jelentéktelen színű, fészkesvirágú gyom az elvadult területek lakója, évente több ezer tonnának megfelelő pollent képes termelni. A néha embermagasságú gaz többnyire augusztus második hetétől október közepéig-végéig 7-8 milliárd virágporszemet enged a levegőbe. Az igen agresszív pollen szénanáthát, kötőhártya-gyulladást, de akár asztmás rohamot is előidézhet, emellett súlyos bőrgyulladást, kiütést és néha komoly betegségeket okoz. Mivel a parlagfű az 1900-as évek után telepedett meg hazánkban, örökítőanyagaink, így immunrendszerünk sem rendelkezik megfelelő védekezőképességgel, ezért irtása társadalmi érdek. Mára már törvénybe foglalták szabályozását.

Ürüm



Európa első számú gyomnövénye � a parlagfűhöz hasonlóan � nagyon sok, erősen allergizáló pollent enged szélnek augusztus elejétől késő októberig. Hazánkban főként a fekete üröm nehezíti az allergiások napjait, szinte mindenhol az országban. A parlagfű mellett ez a gyomnövény okozza a legtöbb megbetegedést. A többi gyomnövény allergizáló hatása korántsem ilyen erős, mint a két, fent említett gyomnak.

Pollen naptár

Február: mogyoró, éger

Március: mogyoró, éger, fűz, szil, nyárfa, kőris, nyír

Április: mogyoró, éger, fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyertyán, bükk, gyermekláncfű, platán

Május: fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyertyán, bükk, gyermekláncfű, pázsitfűfélék, hárs

Június: tölgy, gyermekláncfű, pázsitfűfélék, rozs, hárs, csalán

Július: pázsitfűfélék, rozs, kukorica, kender, csalán, üröm

Augusztus: pázsitfűfélék, rozs, kukorica, kender, fehérüröm, parlagfű, csalán

Szeptember: kender, fehérüröm, parlagfű, csalán

Október: kender, fehérüröm, parlagfű, csalán

A mogyoró allergiáról.

Két alapvető mogyoróallergiát azonosítottak. A gyakoribb a nyírfa, tölgy, éger, gyertyánfa pollenje által kiváltott allergiával társul, amely enyhébb tüneteket okoz, elsősorban az ajak, a nyelv, a torok érintettségével. A pollenre nem allergiás páciensek között pedig súlyos általános reakciókat figyeltek meg, haláleset is előfordult.


Az úgynevezett mogyoróallergiát többféle élelmiszer válthatja ki,
így a mandula, a kesudió, dió, földimogyoró, pisztácia, hikori dió.

Vannak országok, így például Svájc is, ahol az élelmiszer-allergiások
több mint harmada szenved mogyoróallergiában.
A mogyorót gyakran alkalmazzák adalékanyagként tésztában,
süteményekben, fagylaltban.
A mogyoróolaj, ha nem tisztították meg kellőképpen,
potenciális veszélyt jelenthet az allergiásokra.
A mogyoróallergia bőrpróbával, és specifikus IgE meghatározásával állapítható meg.
Ha ezek a próbák negatívnak bizonyulnak,
ezzel még nem zárható ki a mogyoróallergia megléte.

A nyírfa pollenre allergiások Bet v1-re vagy Bet v2-re (profilin) érzékenyek.
A mogyoró keresztreakciót mutató fehérjéi a Cor a1 és a Cor a2.
A keresztreakció olyan immunválasz, amelyet nemcsak a megfelelő antigén,
hanem hasonló vagy azonos antigéndeterminánssal rendelkező anyagok is kiváltanak.
Az immunválasz során bizonyos sejtek az antigént részben antitestek
segítségével felismerik, majd később bizonyos effektor sejtek
és közvetítő anyagok aktiválódnak, az antigén az effektorsejtekhez és az
antitestekhez kötődik, és végül az antigént eleminálják.

Az antigéndetermináns az antigénnek az a része, amelyet az antitestek megkötnek.

A Mediterrán területeken a kettes típusú allergia dominál.
Ezen a területen a nyírfa és a felsorolt fák pollenje nem terjedt el.
Itt a Cor a8, egy lipid transfer protein (LTP) a fő allergén.
A túlérzékennyé válás menete még ismeretlen.
Sokan feltételezik, hogy az LTP-re való túlérzékenység őszibarack LTP-től származik.
Ennek ellentmond, hogy egy vizsgálatban a páciensek jól tolerálták az őszibarackot,
míg Cor a8-ra allergiások voltak. A mogyoró és más gyümölcs LTP-je között
csak kismértékben merül fel kereszreakció.
A mogyoró LTP másként viselkedik, mint egyéb gyümölcs LTP.

Érdekes módon a nem mediterrán területeken is előfordul a Cor a8-al történő
szenzitizáció (túlérzékennyé válás).

Eddig úgy vélték, hogy a Cor a1-el történő szenzitizáció,
a Bet v1-el történt szenzitizáció után lép fel.
A kutatások ellentmondanak annak a ténynek,
hogy a nyírfa pollenje lenne a primer kiváltó ok.

A Cor a8-al szemben túlérzékennyé vált gyermekek közül sokan már előzetesen t
úlérzékenyek voltak a Cor a1-re, hogy ez hogyan léphetett fel, nyitott kérdés marad.
Erre különböző elméletek születtek, mégpedig, hogy csokoládéval,
már az anyaméhben, szoptatással, vagy bőrkontaktussal került a szervezet
kapcsolatba ezekkel az allergénekkel.

Forrás: Journal of Allergy and Clinical Immunology

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.