Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


füvek

2011.03.02

Fűfélék

Botanikai értelemben az egyszikűek osztályába tartozó pázsitfűfélék (Poaceae vagy Gramineace) családjának tagjai, de a szintén ebbe a családba tartozó magasabb termetű bambuszokat általában nem nevezzük füveknek. A legtöbb fűféle egyéves vagy évelő lágyszárú növény.
Leveleik szálasak, virágzatuk csökevényes virágtakaró-levelű füzér, amit
kalásznak nevezünk.
A pázsitfűfélékhez tartoznak jelentősebb
Gabonanövényeink, a búza, a zab, az árpa, a rozs, a kukorica, a cirok és a köles.


Évelő díszfüvek

Az évelő díszfüvek elegáns, már-már arisztokratikus megjelenésű évelő növények sokrétű felhasználási lehetőséggel.

Szoliterként.
Keskeny felálló lombjuk, laza, könnyed virágzatuk, szimmetrikus formájuk akkor érvényesül a legjobban, ha a nyílt gyepbe magánosan vagy 2-3-as csoportokba telepítjük őket.
Térhatárolásra. A magas termetű díszfüvek határozott függőleges tagolást adnak. Épületek, támfalak, lépcsők közelében kihangsúlyozzák azok épített jellegét, a telekhatáron pedig a cserjéket helyettesíthetik.

Vízpartimitátornak.
Kerti medencék, tavacskák mellett a víz nyugodt síkjával éles kontrasztot képeznek, ugyanakkor sásszerű megjelenésükkel a vízfelületet nagyobbnak tűnik a valóságosnál.
Évelőágyban. Vegyes évelőágyban, középmagas és alacsony virágfoltokkal váltogatva mozgalmasságot kölcsönöznek, az ugyancsak keskeny levelű fáklyaliliommal, sásliliommal társítva pedig harmonikus együttest alkotnak.
Szárazvirágnak. Virágaik megszárítva szép téli vázadíszek.
Sziklakertben. Az alacsony termetű és zsombékos növésű Festuca-fajok karakteres sziklakerti növények, az ismertetésük is ott történik majd.

A pázsitfűfélék családjába 630 nemzettség több mint 9000 faja tartozik. A díszfüvek a Föld legjobban alkalmazkodó növényei közé tartoznak. Gyökérrenszerük többnyire bojtos, a tövek lehetnek egyszerűek, alkothatnak kisebb-nagyobb csomókat, elterpeszkedő foltokat, gyepeket. Igen sok jól ismert növény van, amelyről nem tudják, hogy a fűfélék közé tartoznak, pl. bambuszok. A termesztett búza, zab, árpa, kukorica, rizs ... a vad fűfélékből fejlődött ki.

A díszfüvek környezeti igényei
Az évelőként ültetett díszfüvek többsége viszonylag magas növény: a magas füvű rétekről, üde legelőkről kerültek hozzánk, ahol jó talajon és a közepes vagy kimondottan bőséges vízellátás mellett a buja lágyszárú vegetáció "versenyben növekszik", hogy társai el ne nyomják.
A kertben ezért csaknem valamennyi magas díszfű normál talajt, bőséges vízellátást és feltétlenül napos fekvést kíván. Kivételek az alacsony termetű Festuca fajok (díszcsenkeszek), amelyek a meleg, száraz rézsűkre, a sziklakertbe vagy a napos évelőágyakba alkalmasak. Ez utóbbiak ismertetése a sziklakerti évelőknél történik.
A díszfüvek átültetési és ápolási sajátosságai

A kertbe kiültetett díszfüvek legfontosabb fenntartási sajátossága, hogy csak tavasszal szabad visszavágni őket. Ősszel ugyanis (a többi évelőtől eltérően) a föld feletti részeik nem teljesen száradnak el. Ha ilyenkor az "eleven" részbe vágunk, akkor az üreges száron keresztül a tél folyamán befertőződhet és károsodhat (foltosan kirothad) a növény. A kényesebbek esetleg el is pusztulnak.

Deres csenkesz
Deres csenkesz


Díszfüvek

A díszfüvek nagyon sokrétűen felhasználhatók. Ültethetjük őket a középpontba vagy a háttérbe, kombinálhatjuk őket magasabb évelőkkel, vagy a tó partját is díszíthetjük velük.

 

Modern kialakítású kertekben feltűnő látványosság, ha pl. azonos távolságokban szabadon állnak az út két oldalán, vagy a pihenőhely, kerti tó mellett. Háttérnövénynek ültethetünk laza, csüngő növésű füveket, mint pl. az árvalányhaj vagy a tollborzfű. A füvek csúcspontja a szeptember-október, amikor a legtöbb évelő már elvirágzott, ilyenkor sárgában, narancsszínben pompáznak. De még később sem érdemes őket levágni, mert bugáikkal a havas kertet is díszítik.
 


A legismertebb díszfű: a pampafű (Cortaderia selloana). Hatalmas termetű, sűrűn leveles bokrokat képező, kétlaki, évelő pázsitfű. Levelei szürkészöldek, visszahajlók. A nőpéldányokon 2-3 méter magas szárakon augusztusban jelennek meg a dús bugavirágzatok. A hím példányok virágzata laza, kevésbé szép. A törpe pampafű (C. pumilla) alacsonyabb termetű, kis kertekbe alkalmas faj. Télre takarást igényel, de a tavaszi pangó víz néha a gyökerek rothadását okozza.
 


Pennisetum villosumTollborzfű (Pennisetum): középmagas termetű, egynyári vagy évelő, bokros növekedésű fűféle, hosszú szőrökkel borított hengeres kalászvirágzatokkal. Az egynyári, júliustól szeptemberig virágzó fajok közül a Pennisetum setaceum kalászai 20 cm hosszúak, lilás rózsaszínek. A Pennisetum villosum virágzata rövid, fehéres, de hosszabb szőrök borítják.


Pennisetum compressumAz évelő Pennisetum compressum augusztustól virágzik, kalászai barnászöld színűek.
 


Stipa tenuissimaCsinos árvalányhaj (Stipa tenuissima): napsütést kedvelő, korán virágzó fűféle, szárazságtűrő. 40-80 cm magas, enyhén bókoló lombú, örökzöld. Levelei keskenyek, sötétzöldek. Érdemes szeles helyre telepíteni, ott érvényesül igazán hullámzó virágzata.


Bouteloua gracilisAlacsony szúnyogfű (Boutelloua gracilis): napos helyet kedvelő fűféle. 20-30 cm magas, világosbarna virágai júliustól novemberig díszítenek.
 


Calamagrostis brachytrichaDárdás nádtippan (Calamagrostis brachytricha): 120 cm magas, ezüstös rózsaszín virágai júniustól decemberig díszítik a kertet. Levelei ívesen lehajlók, fényeszöldek.
 


Hakonechloa macra AureolaSzálkafű (Hakonechloa macra ’Aureola’): főként csíkos, alácsüngő leveleivel díszít. Nagyon szívós fajta. Félárnyékos helyet kedvel, mert a perzselő nap kifakítja a leveleit. Középmagas.
 


Descampsia despitosaGyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa ’Bronzeschleier’): kecses, aranybarna, laza kalászaival díszít. A félárnyékos, nedves helyet szereti. Talajban nem válogat.
 


Chasmanthium latifoliumSzéleslevelű különösfű (Charmanthium latifolium): felálló szárú, bokros növekedésű díszfű. Hasonlít a bambuszhoz. Lapos, zöld kalászait nyár elején hozza, melyek megérve sárgásbarnák lesznek. Félárnyélos helyre ültessük.
 


Briza mediaKözepes rezgőfű (Briza media ’Zitterzebra’): 30-40 cm magas, felálló szárú, bokros növény, melyet szív alakú kalászok díszítenek. Levelei is rendkívül dekoratívak.
 


Imperata cylindra Red BaronAlangfű (Imperata cylindrica): levelei zöldek, de pirosassá válnak növekedésük során. Tápdús talajt szeret. Félárnyékos, nedves helyre telepítsük. Fagymentes helyen teleltessük.
 


Melica ciliataGyöngyperje (Melica ciliata): csinos, igénytelen fűféle, szinte minden talajon szépen fejlődik. Füzérvirágzatát nyár elején bontja.
 


Luzula niveaPerjeszittyó (Luzula nivea): kalászaival már tavasz végén virágzik, örökzöld zsombékjai a téli kertet is díszítik.
 


Festuca pallensDeres csenkesz (Festuca pallens): kékes-deres levelű, zsombékot alkotó faj. 30-40 cm magas. Május-júniustól virít. Napos vagy félárnyékos helyen is szépen fejlődik, szárazságtűrő, télálló.
 


Festuca scopariaMedvecsenkesz (Festuca scoparia): sűrű, gyepes növekedésű, szálas levelei élénkzöldek, szúrós hegyűek. Kisebb felületek takarására vagy a sziklakertbe ültessük.
 


Panicum Dallas BluesVesszős köles (Panicum virgatum ’Dallas Blues’): 90-130 cm magas, bugavirágzata júliustól nyílik. Csak tavasszal vágjuk vissza, mert az elszáradt bugák a madarak téli táplálékául szolgálnak.
 


Carex morrowii Ice DanceTarka sás (Carex morrowii ’Ice Dance’): díszes levelei kemények, fényesek, sötétzöldek, benne krémszínű csíkkal. Árnyékos, nedves helyet kedvel, télre takarást igényel.
 


Carex conica SnowlineTörpe sás (Carex conica ’Snowline’): 10-15 cm magas, egész nyáron át virágzik. Árnyékos helyen is szépen fejlődik.
 


Carex testaceaBronz sás (Carex testacea): levelei bronz színűek, visszahajlók. 40-50 cm magas, félárnyékos helyet kedvel. Jó víz- és tápanyagellátottságú talajba ültessük.
 


Arundo donax VariegatusOlasznád (Arundo donax): a bambuszokhoz hasonló szárú, 2-3 méter magas növény, nagy nádszerű, ívben hajló levelekkel. Végig leveles szárai egzotikus jellegű, elegáns csoportokat alkotnak. Fehértarka levelű fajtája is van. Télre takarjuk a tövét lombbal.
 


Miscanthus sinensis ZebrinusJapánfű (Miscanthus sinensis): 1,5 - 2 méter magasra is megnövő faj. A nádra emlékeztető megjelenésű ’Zebrinus’ levelei keresztben sárga csíkosak,


Miscanthus sinensis Variegatusa gyengébb növésű ’Variegatus’ levelén hosszanti irányban húzódnak a krémszínű csíkok.


Miscanthus sinensis GracimulusLegalacsonyabb az ívben hajló, keskeny szálas ’Gracimulus’, mely kecses bokrokat képez. Ez utóbbi ritkán virágzik, a többi ősszel nyíló, selymes szőrű, legyezőszerű bugáival is díszít.
 


Helictotrichon sempervirensZabfű (Helictotrichon): a legkedveltebb fajta a kékesszürke levelű H. sempervirens. Kissé merev levelei 30-40 cm magas, kecses bokrot alkotnak, télen is díszítenek. A laza bugavirágzatok júliusban fejlődnek ki. Hosszú életű díszfű.
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.