Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


LEGEK,TÉVHITEK,ISMERETEK 1

2011.03.22

Ezt a bejegyzést a későbbiekben folyamatosan bővíteni fogjuk!

Pontos idő: www.clocklink.com/clocks/world001-green.swf

Próbálunk az élet minden területével kapcsolatban érdekességekre,tévhitekre,rámutatni.Rövid leírásokat olyan egyszerű dolgokról,melyeket mindenki ismer de sokan mégsem hallottunk róla. Tudja,hogy melyik a Földön található legkeményebb ismert anyag? Ha a gyémántra gondol,itt biztosan talál majd néhány érdekes dolgot! Nem a gyémánt.

TUDTA?

gázolajok égési tulajdonságát a cetánszámmal jellemzik, a nálunk használt gázolajok cetánszáma legalább 51.

gőz:  Bármely anyag gáz halmazállapotú formája.

gyémánt :1500°C felett spontán grafittá alakul. Mesterségesen is előállítható gyémánt  grafitból igen nagy nyomáson.

Keményebbek a gyémántnál.
Az egyik anyag a wurtzit-bórnitrid, amelynek szerkezete a gyémántéhoz hasonló, csak más atomok alkotják.

A másik, a lonsdaleite ugyanúgy szénatomokból áll, mint a gyémánt, csak szerkezete tér el azétól. Az eredmények alapján a wurtzit-bórnitrid tizennyolc százalékkal,
a lonsdaleit pedig ötvennyolc százalékkal múlja felül a gyémánt keménységét. Elsősorban a wurtzit-bórnitrid bizonyulhat hasznosnak az anyagkutatás számára, hisz levegőn magasabb hőmérsékleteket is kibír, mint a gyémánt.
 A lonsdaleite grafittartalmú meteoritok becsapódásakor keletkezik, a wurtzit-bórnitridhez pedig vulkánkitörések kellenek, ahol szélsőséges hőmérséklet és magas nyomás áll fenn.

 Lonsdaleite

 Legnagyobb:

A világ legnagyobbra nőtt tök súlya 821 kiló.

 

A növényekkel kapcsolatos rekordok

A természet egy csoda, amely lenyűgöző, de időnként megdöbbentő is tud lenni, és rengeteg meglepetést tartogat a számunkra. Az egyik növény kitűnően fejlődik a szomszéd kertjében, míg a miénkben satnya marad. A növekedési folyamat mindig véletlenszerű. Nem lehet tudni, hogy az egyik növény miért nő nagyobbra, mint a másik.

Nagy és sok
1988-ban hihetetlen paradicsom-rekordot jegyeztek fel. Japánban egyetlen paradicsomnövény csaknem 1.700 paradicsomot termett!
A legnagyobb paradicsomot 1986-ban Oklahomában termesztették: nem kevesebb, mint 3,5 kilót nyomott. Összehasonlításképp: Franciaországban a legnagyobb paradicsom 1,06 kg súlyú volt, és Hollandiában 1,35 kg.

Magasság és gyorsaság
Egyes bambuszfajták rendkívül gyorsan nőnek, olykor akár 90 cm-t naponta! Szinte szemmel követhető, ahogyan nő. A legmagasabb bambuszszár, amelyet levágtak, 37 méter hosszú volt. Ez Indiában történt kb. 1904-ben.

A legidősebb vagy legnagyobb fa
A Szahara közepén áll egy csaknem 4000 éves fa, Mauritánia egyedüli maradványa a jobb napokból. Az akkoriban sűrűn benőtt területen csak ez a növény élte túl az előretörő homok, és a perzselő hőség hatását. Még mennyi ideig?

A legidősebb még élő fa Kaliforniában található, kb. 4.700 éves.
A legnagyobb és még mindig növő fa a Sequala Nemzeti Parkban, Kaliforniában található. A hatalmas fa 111 méter magas, és a törzsének 1,21 méter az átmérője. A fa kb. 1 mm-t nő évente. Korát kb. 3.000 évre becsülik. A legidősebb fa, amely valaha volt, 5.100 évig élt.
A legmagasabb fa 150 méter magas volt, és olyan nagy volt a kerülete, hogy út vezetett keresztül rajta. Ez Ausztráliában volt a múlt század végén.
A fa időközben már nem él.

A legidősebb, és legnagyobb rózsák
A legidősebb ismert rózsabokor Németországban nőtt, és 900-ban ültette kegyes Lajos császár. A legnagyobbra nőtt rózsabokor a már rószafává nőtt növény: 2,8 méter magas, és a tőátmérője 1 méter. E gigantikus növény ágai 500 m-es terület fölé nyúlnak, és 68 támfával van megtámasztva. Szinte hihetetlen, ha az ember belegondol, hogy ezt a rendkívül nagy bokrot 1884-ben Skóciából kis botocskaként hozták.

A legnagyobb és legkisebb napraforgó
A legnagyobb napraforgó, amelyet valaha is termeltek, Hollandiában állt.
Ez 1986-ban történt, és 7,76 méter magas volt. A legkisebb napraforgó az 5,6 cm-es magasságot érte el! A termesztők olyan technikákat használtak, amelyeket a Bonsai-fáknál is alkalmaznak. fehér hortenzia, labdarózsa és jukka (Yucca filamentosa) váltják egymást.

Nagy, nehéz, és 1,5 millió virág
Egy kínai lilaakác (Wisteria sinensis), amelyet 1892-ben ültettek, Kalifornia legkedvezőbb klíma-adottságai között fejlődve nagyon különleges növénnyé fejlődött. A világ legnagyobb, virágzó növényévé! Az ágai most kb. 150 m hosszúak, a növény kb. 230 tonnát nyom, és 0,4 hektáros területet fed be. Ha a növény virágzik, évente kb. 5 hétig, akkor 1,5 millió virág található rajta. Biztos nem csodálkozik rajta, hogy sok kertbarát szívesen utazik oda.

A legészakibb és legdélibb növények
A legészakabbra növő növény a sárga mák (Papaver radicatum) és a fűzfa (Salix arctica). Ők még a 80. északi szélességi fokon is megélnek. A túl kevés fény és alacsony hőmérséklet miatt a fotoszintézis (tápanyagok előállítása) lassan működik, ezért a növekedési folyamat nem lehet optimális. A fűzfa ezért csak cserje-méretet ér el.
1981-ben az Antarktiszon (a déli sarkvidéken) többszáz éves, még élő növényekre bukkantak. Egy zuzmófajt találtak, amely több mint 10.000 éves.

A legnagyobb gomba
A legnagyobb élő mechanizmus a földön egy gomba, az Armillaria Bulbosa sarjainak és gombafonalzatának rendszere. Az 500 éves organizmus 30 hektár területet fed be, és legalább 100 tonnát nyom. Egy fa olykor még nagyobb lehet, de sok elpusztult fás részt hordoz magán.

Nagy gyümölcsök és zöldségek
Léteznek rendkívüli méretben termesztett zöldség- és gyümölcsfajták, terjedelem és súly tekintetében is. A legnehezebb almát 1965-ben termesztették, 1,36 kg-ot nyomott! Mit szólnak a 3 kg-os grape fruithoz, a 10 kg-os ananászhoz és a csaknem 4 kg súlyú citromhoz, a 250 g-os eperhez és a kerek 4 kg-os őszibarackhoz?
A zöldségek között is léteznek meglepő rekordok. Mit szól a 4 kg-os hagymához, a kerek 3 m hosszú spárgához, a 7 kg súlyú gyökérhez és a 19 kg-os vöröskáposztához?

Legrövidebb idő alatt elért maximális break snooker versenyen.Ronnie O' Sullivan

A tudósok által nemrég azonosított új pókfaj, a darwini kéregpók hálóját 2008-ban egy parkőr fedezte fel Madagaszkár szigetén. Az új faj folyómedrek felett átívelve akár 25 méterre is kifeszítheti fonalát, amelynek pókselyme a legerősebb ismert anyag a világon.
 

A madagaszkári Andasibe-Matadia Nemzeti Parkban felfedezett, mintegy két busznyi hosszúságú hálót szövő pókfajt Ingi Agnarsson zoológus és kollégái azonosították.

A Nemzeti Parkban eddig a biológusokból álló kutatócsoport munkájának publikált eredményéig csak a parkőrök tudtak az óriás hálókról, a darwini kéregpók és az általa szőtt lélegzetelállító hálók a tudomány képviselői előtt addig ismeretlenek voltak.


„Bár az újonnan felfedezett pókfaj által készített hálók messze a legnagyobbak a világon, más pókfajok által készített koronghálók nagyobbak” – vélekedett a kutatást publikáló tanulmány társszerzője Todd Blacklegde, az ohiói Akron Egyetem biológusa.

A pók főként apróbb repülő rovarokra vadászik, leggyakrabban lepkéket és szitakötőket zsákmányol, holott ezzel a Pókember méretű és erősségű hálókkal akár denevéreket és madarakat is foghatna.

„A rekord méretű hálókat kizárólag nőstények szövik” – magyarázta Agnarsson. A hímek csak fiatalon készítenek néhány csapdát, de amint felnőnek, már csak a párzás köti le minden energiájukat.


A túlélésért folytatott harcban a darwini kéreg pók külseje teljesen alkalmazkodott a fák kérgéhez, így könnyen el tud rejtőzni, ha veszélyt érez. Elnevezésüket is ez a rejtőzködés és Charles Darwin neve ihlette.

A pókfajról úgy tudják, hogy csak Afrika dél-keleti partvidékén Madagaszkár szigetén él.

A darwini pók hálóját kétféle pókselyemből készíti. Fonalát a húzófonál segítségével rögzíti és erősíti a folyó- vagy tómedrek partján álló fákra, és ennek segítségével formálja meg kerek hálójának vázát is. A koronghálót, amivel a zsákmányt tulajdonképpen elejti, erősebb, feszesebb pókselyemből szövi.

Amikor egy rovar berepül a hálóba, beleragad és megkezdi kilátástalan küzdelmét a szabadulás reményében. Ez a küszködés a selyemfonalakat mozgásba hozza, és ez figyelmezteti a pókot, hogy ebéd állt a házhoz. A pókok ezt követően általában odamásznak a hálóba gabalyodott rovarhoz, és egy selyembubóba burkolják azt, hogy később elfogyaszthassák.


A többi pókkal ellentétben, a darwini kéregpók néha több rovartetemet csomagol egy gubóba, így olyan, mintha tízórait készítene magának.


Toronymagas eredmények
Az év elején, a kutatócsoport egyik tagja, Matja¾ Kuntner, a szlovéniai Tudományegyetemről, megmérte, milyen magasan található a darwini kéregpók hálójának közepe.

„Toronymagasan elhelyezett óriási hálójával szemben maga a pók nem túl nagy. A lábait nem számítva a kifejlett példány általában kevesebb, mint 2 centiméter” – mondta Agnarsson.

A pók által használt selyem vizsgálatakor azonban kiderült, hogy azok elnyerik nemcsak a legnagyobb, hanem a valaha ismert legerősebb háló címet is. Ez az erő rugalmasságából és ellenállóságábó fakad. Bár van olyan erős, mint az acél, sokkal-sokkal edzettebb, mert még nyúlik is. Ellenállóbb a kevlarnál, amely egyike a legjobb ember által előállított anyagoknak –erősítik meg a tudósok. Kevlarból készül például a golyóálló mellény.


A háló mögött
2010-ben a tudósok megfigyelték egy eddig azonosítatlan pók egyed hálóját, ami valószínűleg közeli rokoni kapcsolatban áll a darwini pókkal, és történetesen szintén Madagaszkáron, az Andasibe nemzeti park területén él.

A háló közepe ennél a póknál kb. egy méter széles. A darwini rokonánál ez a szám a három métert is elérheti, bár nem minden esetben.


Az első dolog, amit Agnarsson és csapata megfigyelt a darwini kéregpók azonosítását követően az volt, hogyan tudja olyan szélességben elkészíteni a hálóját, hogy az átérjen széles folyómedreket.

A hálókat először felfedező parkőrök egyike szerint a pókok Tarzanként lengedeznek hálókészítés közben egyik partról a másikra. Azonban ennek bizonyítása még nem nyert tudományos alátámasztást. Matjaz Gregoriè, a kutatócsoport egyik tagja, a pók trükkjét egy következő számban publikálja.


A céltábla közepe
Agnarsson reméli, hogy a darwini kéregpók felfedezésével a pókselyem különlegességére is rávilágíthatnak kutató munkájukkkal.


„A tudósok által valaha vizsgált pókfonalak egy-két fajhoz tartoztak” – magyarázta a szakember. Azonban a többi pók hálókészítési technikája és a megszőtt hálók sokszínűsége is érdekes lehet. Nem biztos ugyanis, hogy a hálótanulmányozások mintapéldányai készítik a legjobb pókselymet.


Forrás: National Geographic

 

 

tg 7992

Tigris a legnagyobb macskaféle ragadozó(szibériai tigris vagy más néven amuri tigris)

2.kat.Rhyssa.szieszta-közben-(amuri-tigris)

allatkert 024

 

20110915 5418gorilla a legnagyobb főemlős
 

Porfürdő  

afrikai elefánt: a legnagyobb szárazföldi állat (kép:indiai elefánt)

 

Lion - Zoo-Abony

Zuri (Kedves)

 

oroszlán:Afrika legnagyobb macskaféle ragadozója

 

Szibériai Tigris
 

szibériai tigriske

Soros először a 10 leggazdagabb közt.4 magyar származású a top 10-ben.

A híres hedge fund guru, a 81 éves Soros György a 7. helyen végzett 22 milliárdjával. A tõzsdei nagyágyú a magyarázatok szerint jól fektetett be aranyba az elmúlt idõkben. Másfelõl amióta kiszált cégébõl sokkal több információt tudtak szerezni róla a szerkesztõk. A Forbes egyik szerkesztõje Luisa Kroll szerint mindig is sejtették, hogy alulbecsülik az üzletember javait.

A magyar származású üzletembert Christy Walton, a Wal-Mart birodalom örököse elõzte meg a 24,5 milliárd dolláros tulajdonával.

Michael Bloomberg amerikai üzletember, New York polgármestere a 19,5 milliárd dollár vagyonával a 12. helyet, míg a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg a 17,5 dollárjával a 14. helyet szerezte meg.

Rupert Murdoch, az ausztrál származású amerikai médiamágnásnak a 37. hely jutott a 7,4 milliárd dolláros vagyonával, az Apple alapítójának, Steve Jobsnak (7 milliárdjával) pedig a 39. hely.

így fest a top10:

1. Bill Gates, 59 milliárd dollár
2. Warren Buffett, 39 milliárd dollár
3. Larry Ellison, 33 milliárd dollár
4. Charles Koch, 25 milliárd dollár
5. David Koch, 25 milliárd dollár
6. Christy Walton, 24,5 millárd dollár
7. Soros György, 22 millárd dollár
8. Sheldon Adelson, 21,5 milliárd dollár
9. Jim Walton, 21,1 milliárd dollár
10. Alice Walton, 20,9 milliárd dollár 

ősi növényt támasztottak fel orosz tudósok

2012.02.24

 Élő növényt alkottak egy parányi sarkvidéki virág terméséből, ami közel 32.000 évvel ezelőtt pusztult el. A termést az észak-kelet szibériai tundra fagyott altalajában találták meg néhány évvel ezelőtt.

Ez a legidősebb növény, amit valaha is újra alkottak, messze maga mögé utasítva a korábbi csúcstartót, az izraeli Masada egy ősi erődítményében talált 2000 éves magvakból termesztett datolya pálmát.

Megfelelő körülmények között magok és egyes sejtek meglepően hosszú ideig képesek fennmaradni, sok esetben azonban a mostanihoz hasonló bejelentések hamisnak bizonyulnak. Többször is szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy a fáraók sírkamráiban talált magokból sikerült búzát termeszteni, a radiokarbon kormeghatározások azonban rendre modern szennyeződéseket mutattak ki, így a biológusok óvatosan kezelik a kérdést. Nem kivétel ez alól a szibériai esetet sem, bár itt a perdöntőnek tartott kormeghatározás alátámasztja a beharangozott eredményeket. 

Az Orosz Tudományos Akadémia kutatását Szvetlana Jasina és az napokban tragikus hirtelenséggel, szívrohamban elhunyt David Gilicsinszki vezette, eredményeiket az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklap keddi számában tették közzé. "Elképesztő áttörés. Nincs kétségem a kutatás hitelessége felől" - nyilatkozott lelkesen a kanadai Yukon Paleontológiai Program szakértője, Grant Zazula, pedig már maga is cáfolt meg hasonló bejelentést. 

Az oroszok eredményei azonban annyira megdöbbentőek, hiszen 30000 és 2000 év között óriási a különbség, hogy a szakértők további bizonyítékokat követlenek. "Ez túlmutat az ismereteinken" -mondta Alastair Murdoch, a brit Reading Egyetem tudósa, aki a magok életképességére specializálódott. Murdoch a mákot hozta fel példaként, melynek magjai az orosz tanulmányban szereplő -7 Celsius fokon tárolva, 160 év után 98 százalékban már nem csíráztathatók, és hol vagyunk még a 30000 évtől.

A szóban forgó magokat és terméseket oroszok a Kolima-folyó partján ásták ki ősi ürge üregekből. A területet az utolsó jégkorszak alatt mamutok és gyapjas orrszarvúk népesítették be. A földtani folyamatok az üregeket 38 méternyi üledék alá temették, folyamatosan -7 Celsius fokon tartva a bennük uralkodó hőmérsékletet. A tároló kamrák több mint 600.000 magot és termést tartalmaztak, a fajok többsége nagyon hasonlít a ma is megtalálható rokonához, egy szegfűfélékhez tartozó mécsvirághoz (Silene stenophylla).

Az orosz kutatók először közvetlenül próbálkoztak a magok csíráztatásával, azonban ezzel kudarcot vallottak. Ezután szövetet nyertek ki a növényi placentából, a magsarjasztóból, azaz a növény magtermelő szervéből. A sejteket Petri-csészében felolvasztva kezdték tenyészteni, létrehozva a kifejlett növényeket. Sok növény szaporítható egyetlen felnőtt sejtből, a klónozási eljárás pedig három magsarjasztóval is elvégezték, amiből összesen 36 növényt termesztettek, számol be az orosz jelentés. Az ősi növények egészen a virágzásig azonosnak tűnnek a ma élő keskenylevelű mécsvirággal, virágaik szirmai azonban keskenyebbek, és jobban szétterülnek. 

A radiokarbon kormeghatározás szerint a magvak illetve a magsarjasztó 31.800 évesek. A kutatás szerint a speciális körülmények járulhattak hozzá a mécsvirág növényi sejtjeinek példátlanul hosszú életképességéhez. A sarki ürgék éléstáraikként szolgáló üregeket az állandóan fagyott altalajhoz közel alakítják ki, hogy hűvösen tartsák magvaikat a sarkvidéki nyarak alatt is, így a termések a kezdetektől fogva le voltak hűtve. A termés placentája (a képen P-vel jelölve) magas szacharóz és fenol szintekkel rendelkezik, amik kitűnő fagyálló ágensek. 

Az oroszok megmérték a helyszín talajának radioaktivitását is, hogy felmérjék a DNS roncsolódását, méréseik azonban annyira alacsony gammasugárzási értékeket mutattak, ami 30000 év alatt nem sokkal nagyobb felhalmozódást eredményez a mécsvirág termésében, mint például a sikeresen csíráztatott 1300 éves szent lótusz magokban.

Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem DNS szakértője szerint a magyarázat "alapjait tekintve elfogadható" a tartósan fagyott altalaj miatt, az egész bejelentés azonban a radiokarbon kormeghatározás helytállóságától függ. "Az egész ezen nyugszik, ha valami itt félresiklott, akkor az egész darabjaira hullhat"

Amennyiben az ősi mécsvirág a ma élő növények őse, a rokonságnak egyértelműen ki kell tűnnie DNS-ükből. Dr. Willerslev szerint az orosz kutatóknak elemezniük kell leleteik DNS-ét, ami újabb bizonyítóerejű adalékként szolgálna a kutatáshoz. Mindazonáltal ez nem ennyire egyszerű, ezeket a növényeket ugyanis eddig nem igazán tanulmányozták genetikailag.

Ha az orosz bejelentés igaz, akkor a tudósok képesek lesznek valós időben tanulmányozni a növény evolúcióját, mivel rendelkezésükre áll a mai és az ősi változat is, illetve jó eséllyel más ősi fajok is feltámaszthatóvá válnak a fagyott altalajból, köztük olyan növények, amik már rég kihaltak.

Forrás:SG.hu

dél-szudáni köztársaság

2011.07.10
 Dél-Szudán zászlaja

Dél-Szudán vagy a Dél-Szudáni Köztársaság  
Pontos idó:www.clocklink.com/clocks/5032-purple.swf
(Republic of South Sudan)  Dél-Szudán címereKelet-afrikai ország, egyben a kontinens legújabb állama, mely 2011. július 9-én vált függetlenné Szudántól, ahol 2005-től autonóm tartomány volt. 2011. január 9. és január 15. között népszavazást tartottak az országrész függetlenedéséről, és a szavazatok túlnyomó részének átszámolása után a szavazók 99%-a a déli országrész függetlensége mellett szavazott.

 


  Forrás: AFP/Phil Moore

ugrás a lap tetejére

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.