Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


legnagyobbak,legmélyebb tavak

2011.03.23

Legnagyobb virág:

A titánbuzogány, vagyis az Amorphophallus titanum legfeljebb 24 óráig virágzik.

 

Az Amorphophallus torzsavirágzata a legnagyobb méretű az egész növényvilágban. Hossza közel két méter, amiből másfél méter az a csúcsi nyúlvány, ami a termésérés idejére leszárad. A titánbuzogány levél nélküli állapotában virágzik: miután a virág föld alatti gumójából kibomlik, egyetlen levelet növeszt. A gumó súlya az évek során elérheti a száz kilogrammot is.

 

Legnagyobb macskaféle:
A szibériai tigris
a legnagyobb,ám az ember kereztezte az oroszlánt a tigrissel és a szibériai tigrisnél is nagyobbra nött az így született "cica" a tigrán.Videón látható a döbbenetes mérete.

http://video.xfree.hu/?n=bognartamas|d7e30724f1214f2744c9eababd075411

Legnagyobb állat: Kék bálna

Alighanem a valaha élt legnagyobb testű állat a világon. Hossza a 30 métert, tömege pedig a 140 tonnát is meghaladhatja. Torka igen szűk, ezért csak kisebb állatokat tud lenyelni. Fő eledele a plankton. Nincs foga, helyette a szájpadlásáról eredő több száz (320) szilával szűri ki a tengervízből a planktont. A szilája 100 centiméter hosszú és 55 centiméter széles. Egy 25 m hosszú kék bálna súlya megegyezik 30 elefánt vagy 150 szarvasmarha súlyával. Szélcsendes időben páraoszlopa 7 méter magasra lövell, és 4-5 másodpercig látható. Vándorláskor 15 kilométert tesz meg óránként, de gyors meneküléskor óriási testével 37 km/h sebességre is képes. Az állat 80 évig élhet.

Bl-4.JPG A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva

Legnagyobb ragadozó:Nagy ámbráscet

A legnagyobb termetű fogascet, de a sziláscetek előtt sem kell szégyenkeznie méretei miatt. Egy kifejlett hím 15 m hosszú és 36 tonna súlyú. A nőstények jóval kisebbek, átlagosan 11 m hosszúak és 20 tonnát nyomnak. A ma ismert legnagyobb hímek 20 m, a nőstények 17 m testhosszat érnek el; a nantucketi bálnavadász-múzeumban azonban őriznek egy alsó állkapcsot, amelynek méreteiből arra lehet következtetni, hogy tulajdonosa 28 m hosszú és 150 tonna súlyú lehetett. Az újszülött borjak hossza 4 m, és 1000 kg-ot nyomnak.

Egy ámbráscett portréja 

Feje nagyon nagy, szögletes. A hímek feje még nagyobb, mint a nőstényeké, és a teljes testhossz egyharmadát is kiteheti. A fej aszimmetrikus, az orrnyílás nem középen, hanem baloldalt van. Az ámbrás cetnek hátuszonya nincs, de hátának hátsó harmadánál alacsony púp látható; emögött 4-5 kisebb púp sorakozik. Melluszonya kicsi, tömpe végű. Farokuszonya minden más cetfajénál nagyobb, háromszög alakú.

Bőre, eltérően a sziláscetek sima bőrétől, ráncos, durva felületű. Valamennyi állat közül az ámbrás cetnek van a legvastagabb bőre: a fejen és a nyakon a bőr 35 cm vastag is lehet. Színe sötét acélszürke, enyhe barnás árnyalattal. Az ajkak körül a bőr fehér. Elszórt fehér foltok lehetnek az állat fején, farkán, a köldök és a púpok körül. Ezek a világos foltok idővel egyre nagyobbakká válnak, és az idős állatok akár teljesen is kifehéredhetnek. Az ámbrás cetek bőrén általában kör alakú sebhelyek is láthatók, amelyek a cet kedvenc zsákmányának, az óriás tintahalnak a szívókorongjaitól származnak.

Az ámbrás cet bőrén különféle élősködők is élnek. A sarkvidéki állatok bőre a rengeteg kovamoszattól zöldes árnyalatúvá válik; a meleg égövben ezek a moszatok nincsenek jelen. A kacsakagylók főleg a cet farokuszonyán és a szája körül telepednek meg. A bálnatetvek közül a Cyamus catadontis és a Neocyamus physeteris szakosodott erre a fajra; előbbi a kifejlett hímeket, utóbbi a nőstényeket és a borjakat kedveli.

Mint fentebb említettem, az ámbrás cetnek óriási feje és ahhoz képest kicsi és keskeny alsó állkapcsa van. Egy 15 m hosszú kifejlett ámbrás cet alsó állkapcsa mindössze 20 cm széles. Az alsó állkapocs egy-egy oldalán 18�29 ovális keresztmetszetű, kúp alakú fog van. Egy-egy fog 20 cm hosszú és 1 kg súlyú is lehet. A fogak azonban csak 10 éves korban törik át az ínyt. A felső állkapocsban csak csökevényes, az ínyt át nem törő fogak vannak. Találtak egészséges, jó húsban levő ámbrás ceteket, amelyeknek egyáltalán nem volt foguk; ebből arra lehet következtetni, hogy az állatok fogaiknak nem zsákmányuk elejtésekor, hanem a többi ámbrás cettel való verekedésben veszik hasznát.


Ámbrás cet koponyája. Fotó: Arnys

Az ámbrás cet agya átlagosan 8 kg súlyú, de a 10 kg-ot is elérheti. Mind a ma élő, mind a földtörténet során élt állatok közt ez a legnagyobb agy. A fej hatalmas tömegének legnagyobb részét azonban a koponyán kívül elhelyezkedő, a felső állkapocsra nehezedő, a delfinek "dinnyéjéhez" hasonló spermaceti-szerv teszi ki. Ennek az izmos falú üreges szervnek a felső részét áttetsző, lehűtve viasszerűen megszilárduló folyadék, a spermaceti tölti ki; alsó részében zsíros anyag van, amelyet a bálnavadászok szemétnek (junk) neveztek, mert kereskedelmi értéke elmaradt a cet más részeiből nyerhető zsiradéktól. A spermaceti funkcióját nem ismerjük biztosan. Egyes kutatók szerint a cetre ható felhajtóerő szabályozására szolgál. A spermacetin belül ugyanis vannak olyan járatok és hólyagok, amelyekbe az állat vizet vagy levegőt szívhat be. Ha le akar merülni, vizet szív be, ezáltal a spermaceti megszilárdul és sűrűbbé válik; felemelkedéskor kiengedi a vizet, a spermaceti felmelegszik és kitágul, megnövelve az állat testére ható felhajtóerőt. Más elméletek szerint a hímek verekedéseinél van jelentősége (igen nagyot lehet ütni vele); ismét mások szerint a hanghullámok fókuszálására szolgál.

A gerinc 50 csigolyából áll. A hét nyakcsigolya közül hat egy merev egységgé olvadt össze. Az ámbrás cetnek 11 pár bordája van. Sok állatnál megtalálható a csökevényes combcsont.

Némelyik ámbrás cetnek a bélrendszerében szürke ámbra (ambergris) keletkezik, ami egy gyantaszerű, ragadós anyag. Egy 13 m hosszú elejtett cet beleiben 420 kg ámbrát találtak. Az ámbrát a cet időnként kiüríti, ilyenkor az anyag a víz felszínén úszik. Eredete ellenére az ámbra kellemes illatú anyag; évszázadokon keresztül az illatszerkészítés rendkívül keresett és drága nyersanyaga volt.

Nagy ámbráscet
Sperm whale1b.jpg
A nagy ámbráscet és az ember testmérete
A nagy ámbráscet és az ember testmérete

 

Legnagyobb hal:Cetcápa(rablócápa vagy érdescápa)

A 250 cápafaj közül ez fejlődik a legnagyobbra. Testhossza elérhet a 18 m-t, súlya a 10 000 kg-ot! Mindennek ellenére az érdes cápa éppoly veszélytelen az emberre, mint az óriáscápa. Leginkább apró rákokat és puhatestűeket fogyaszt, melyeket a kopoltyújánál levő szilákkal szűr ki a vízből. 30 cm hosszú, 12 cm széles és 7,5 cm vastag "tojásokat" tojik, melyekből néhány hónap elteltével 30-36 cm hosszú cápák bújnak ki. Valamennyi óceán trópusi részén előfordul. Emberre csak akkor veszélyes, ha könnyű csónakból megszigonyozzák.

A Föld 10 legmélyebb tava.

10. Hornindalsvatnet, Norvégia

Európa legmélyebb édesvízi tava, a maga 514 méteres mélységével. Ez persze csak a hivatalosan rendelkezésre álló adat, vannak azonban kutatók, akik szerint a fjordszerű tó ennél akár száz méterrel is mélyebb lehet.

9. Carrera-tó, Buenos Aires

Az 586 méteres természetes víz Argentína és Chíle határában terül el, az Andok lábánál. Szépsége a szakértők egybehangzó állítása szerint is páratlan.

8. Matano-tó, Indonézia

A Matano-tó Indonézia egyik legfontosabb édesvíz lelőhelye, mélysége 590 méteres. Tisztaságára leginkább a környék nikkel bányászata jelent komoly veszélyt.

7. Kráter-tó

Oregon legmélyebb természetes vize, 594 méteres talpmélységgel. A vulkanikus eredetű ősi tó hatalmas édesvízi faunával rendelkezik, a horgászok egyik kedvelt paradicsoma.

6. A Nagy Rabszolga-tó

Neve alapján azt gondolhatnánk, hogy ismételten az Egyesült Államokban járunk, pedig Kanadában is voltak rabszolgák, a 614 méter mély tó is onnan kapta a nevét.

5. Malawi-tó

706 méter mély Mozambik, Malawi és Tanzánia közös tava. Afrikában a harmadik legnagyobb, viszont a második legmélyebb, semmihez sem fogható élővízi halállománnyal.

4. O’Higgins St. Martin-tó

Ez a 806 méter mély tó is Argentína és Chíle határvidékein fekszik, és leginkább egészen furcsa formájával hívja fel magára a turisták figyelmét.

3. Vostok-tó

Az Antarktisz jégtakaróval borított gleccsertava, a Déli-sarktól 1000 kilométerre található, és 914 méter mély. A kilométeres vastagságú jégtakaró, ami a felszínét elzárja a külvilágtól még rengeteg, eddig ismeretlen állatfajnak adhat otthont. Az eddig megtalált maradványok is igen izgalmasak.

2. Tanganyika-tó

A tó a Nagy Hasadékvölgy nyugati ágában helyezkedik el egy hegyfalakkal határolt völgyben. Afrika legnagyobb hasadéktava, felülete alapján pedig a kontinens második legnagyobbja. Afrika legmélyebb tava és legnagyobb édesvíz tárolója. Kiterjedése észak-déli irányban 673 kilométer, átlagos szélessége 50 kilométer. Területe 32 892 négyzetkilométer, partvonala 1828 kilométer, átlagos mélysége 570 méter, legnagyobb mélysége 1470 méter (az északi medencében).

1. Bajkál-tó

A Bajkál-tó a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. A 636 km hosszú és 25-79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában, és a föld legmélyebb tava, a legújabb expedíció tengeralattjárói 1680 méter mélyre terveznek lemerülni (korábban 1637 m, ill. 1620 m), azonban egy baleset miatt a legutóbbi merülés csak 1580 méter mélységig sikerült.

A Föld legmélyebb tavai

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.