ILLAT

Jobb, ha nem hagyod magad megtéveszteni, ez a kábítószer igenis veszélyes.
Rendszeresen találkozunk az ismeretségi és a baráti körünkben olyanokkal, akik kiállnak mellette, sőt támogatják a marihuána fogyasztását.

Legutóbb már azt is hallhattuk, hogy a marihuána gyógynövény. Rengetegen kiállnak amellett, hogy a marihuána enyhíti a fájdalmat és legalizálni kellene, mert egyáltalán nem veszélyes.

Íme az igazság!

1. Tévhit
A marihuána szívásának orvosi haszna van.
.
Nem igaz! Az elszívott marihuánáról hivatalosan sosem ismerték el, hogy bármiféle gyógyhatása volna. A marihuána több mint 400 összetevőből – köztük hatvannál is többféle kenderalkaloidából, úgynevezett kannabinolból – álló, rendkívül bonyolult szer, amely égés közben mintegy kétezerféle vegyületté alakul át.
.
Az orvosok egyet értenek abban, hogy a szájon át adagolt THC (delta-9-tetrahidrokannabinol, a marihuána legfőbb pszichoaktív alkotórésze) bizony esetekben hatásos gyógyszer lehet, ám a marihuána szívása nem az. Sőt az elfüstölt marihuána egyéb, mérgező összetevői növelik a tüdőgyulladás kockázatát, és gyengítik a rákos és AIDS-es betegek immunrendszerét.

Egyértelmű válasz: Orvosi célra alkalmatlan.

2. Tévhit
A marihuána nem ártalmas.

Nem igaz! Azoknál a fiataloknál, akik sohasem dohányoztak, de füvet rendszeresen szívtak, gyakorta feji-nyaktáji rák alakul ki; ilyen daganatot eddig gyakorlatilag csak hatvan évnél idősebbeknél láttak.

Az orvosok felfigyeltek arra, hogy azok a csecsemők - akiknek az anyukája terhessége alatt vagy nem sokkal a fogamzás előtt marihuánát szívott - általában kisebbek és hajlamosak az álmatlanságra és az éjszakai sírásra.

Kamaszkorú marihuánázóknál a vizsgálat szerint még hat héttel a napi kábítószerezés beszüntetése után is kimutatható az emlékezetvesztés. A gyakori THC-bevitel megzavarhatja a petesejtek érését és csökkentheti az ondóban a spermiumok számát.

Tudósok megállapítása: „A marihuána toxicitása ma már kísérletileg és klinikailag is bizonyított. Ez a kábítószer károsan befolyásolja a központi idegrendszert, a tüdőt, az immunműködést és a termékenységet.”

3. Tévhit
Jobb marihuánát szívni, mint a cigarettát.

Nem igaz! A marihuánafüstben lévő, tüdőrákot okozó kátrányféleségek sokkal veszélyesebbek, mint a cigarettában lévők. A marihuánás cigarettának nincsen füstszűrője, és másképpen is szívják. A közönséges cigaretta füstjét a dohányos csak rövid időre szívja le, majd ezután kifújja. A marihuánafüstöt ezzel szemben tovább tartják tüdejükben, így a kátrány könnyebben fejtheti ki káros hatását.

A Magyar Orvosi Kamara szerint: „Egy marihuánás cigaretta háromszor több kátrányt juttat a szervezetbe, mint egy hagyományos, dohánnyal töltött cigaretta. A légutakban visszamaradt kátrány mennyisége is háromszor akkora. A krónikus marihuána szívás ezért fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, a hörghurut, a tüdőtágulás és valószínűleg a tüdőrák kockázatát.”

4. Tévhit
A marihuánára nem lehet rászokni.
.
Nem igaz! A marihuánafogyasztók 92 százaléka függő, 40 százalékuk pedig a szer fokozottan súlyos rabjának tekinthető. Megvonási tüneteik között álmatlanság, éjszakai izzadás, levertség, étvágytalanság szerepel.
.
A marihuána THC- tartalma az agynak pontosan azokat a „jutalmazási” területeit aktiválja, mint a kokain, a heroin, az amfetaminok vagy az alkohol, s hasonló mennyiségben szabadít fel ugyanolyan vegyületeket. E hatás vélhetőleg az összes drognak közös és alapvető sajátsága, amely kellemes „flasht” idéz elő, és függőséget alakít ki az emberben.

5. Tévhit
Az engedélyezés megakadályozná, hogy a „lágy” szereken élők rászokjanak a „kemény” drogokra.

Nem igaz! Az engedélyezés sok ezer újabb fogyasztónak adna zöld utat, egyben megszűnne a törvény visszatartó ereje, amely jelenleg sok fiatalt segít abban, hogy sikerrel ellenálljon a csábításnak. Mindig lesznek olyan kábítószeresek, akik keményebb drogokra akarnak áttérni, mihelyt hozzászoknak egy gyengébb szer hatásaihoz.

6. Tévhit
Néhány országban már bevált a marihuána engedélyezése!
.
Nem igaz! Hollandiában a marihuánát különválasztották a kemény kábítószerektől, azt remélve, hogy ezzel távol tarthatják a fiatalokat a keményebb drogoktól. Amszterdam 400 kávéháza közül azonban sokat a szervezett bűnözők láttak el, akik árusítani kezdték a keményebb kábítószereket is. Mára a helyek több mint harmadát bezáratták, de a város nyakán maradt hatezer kábítószerfüggő; ők követik el a vagyon elleni bűncselekmények mintegy 15 százalékát. Amszterdamot maga a holland igazságügyi minisztérium nevezte „a bűnözés európai fővárosának”.

Alaszkában is egyszer legalizálták a marihuánát a felnőttek körében, aminek hatására megnőtt a bűnözés, és a 12 és 17 évesek közötti korosztályban a kábítószeresek aránya.

7. Tévhit
A marihuánafogyasztók csak önmagukat veszélyeztetik.

Nem igaz! A marihuána másoknak éppúgy bajt okoz, mint azoknak, akik szívják. Sok országban – az alkoholt nem számítva – ez a legelterjedtebb drog, amelyet a közlekedési balesetet okozó emberek szervezetében kimutatnak.

Forrás anyagok:
- Brit Orvosi Kamara (Peter Cardy, a brit Szkelrózis Multiplex Társaság vezetője)
- Mississippi Egyetem kutatói
- 1992-es párizsi nemzetközi szimpózium hivatalosan elfogadott adatai (közel 50 kutató értékelése alapján)
- John Henry londoni professzor, Brit Orvosi Kamara
- Sydneyben működő ausztrál Országos Kábítószer- és Alkohol kutató Központ 1996-ban megvizsgált 200 marihuána fogyasztót.
Kutatás vezetője: Wendy Swift pszichológus
- Heather Ashton professzor asszony, Newcastle-i Egyetem pszichofarmakológusa.
- Dr. Farkas Kornélia, a szegedi Ifjúsági Drogambulancia munkatársa
Brit kormányfelmérés. David Moller azonos témájú publikációi

forrás:Metropolita