Pécs környékén ázsiai lepkék,lepkemúzeum
2011. augusztusában

tölgy-selyemlepke (Antheraea yamamai)

Nem kell Pécsről Ázsiába utaznunk ahhoz, hogy egy igazi távol-keleti lepkecsodát lássunk. A mecseki tölgyes erdőkben, az erdők közeli utcák, házak esti, éjszakai lámpáin augusztus közepétől egy denevér nagyságú, vörhenyes sárga pávaszemes lepke jelenik meg. Sokszor berepül a kivilágított, nyitott ablakú szobákba, s a lámpa körüli keringésével nagy riadalmat okozhat a családoknak. Az sem ritka, amikor az erdős utakon autózók fényszórója elé kerül, majd hűtőmaszknak csapódva pusztul el. Olyan eset is előfordul, amikor napfényes időben, a városszéli kertekben, fasorokban a lombkoronában vitorlázik. Néhány évvel ezelőtt a mecsekjánosi szennyvíztelep higanygőz lámpáin százával ültek.
Milyen lepkéről van szó, s hogyan került ez az óriás a Mecsekbe, a Pécs környéki erdőkbe?
Neve tölgy-selyemlepke (Antheraea yamamai), melynek első példányai 1975-ben tűntek fel a Nyugat-Mecsekben. A faj őshazája Délkelet-Ázsia, ahol a nálunk korábban tenyészett selyemlepkéhez hasonlóan gubójáért szaporították. Ez a selyem az elmúlt évszázadokban valóságos „nemzeti kincs" volt az ázsiai területeken, ahol törvények tiltották a lepke külföldre hurcolását. A törvény ellen vétkezőket halálbüntetéssel sújtották.
Az 1800-as évek második felében egy francia és egy holland utazónak mégis sikerült a lepketojásokat egy bambuszrúdban Európába csempészni. Bár a lepkék szaporítása nem okozott különösebb gondot, az európai selyem azonban nem váltotta be a minőségi követelményeket. A selyemgyártás sikertelen maradt. Az 1940-es években, Ausztriában (Stájerország) szabadföldi kísérleteket is végeztek a lepkével, amelynek az lett a következménye, hogy tartósan megtelepedett a szabad természetben. Az egyre tömegesebb népesség az 1950-es évek elején megjelent nyugati határainkon, s mintegy 20-25 év alatt az egész Dunántúlt meghódította.
Az elmúlt évtizedekben a somogyi tölgyesek irányából szinte a teljes Mecseket elárasztották a tölgy-selyemlepkék.
Az enyhébb teleket a lepketojások könnyen átvészelik, s a rákövetkező években olykor tömegesen is repülhetnek a lepkék. Ilyen megfigyelések vannak a Dráva-menti nedves ligeterdőkben, s a dombságokon őshonos gyertyános-tölgyesekben. Mivel a lepke erdészeti károkat nem okoz, emberre, állatra teljesen veszélytelen, inkább csak egzotikus megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.
Ha találkozunk vele hagyjuk békén, vagy fényképezzük le, az ügyesebbek akár filmet is készíthetnek mozgásáról, vitorlázó repüléséről.
Nappali pávaszem (Inachis io)

Kéneslepke (Colias hyale)

Sakktáblalepke (Melanargia galathea)

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)

Lepkemúzeum:Bp.
Újpest Dessewffy u 26
A fenti kiállítási dobozok megtekinthetők a Keszthelyi Lepke- és Egzotkus Hüllő Kiállítás keretei között (Keszthely, Lehel u. 2.)
|
||
Képek forrása:újpesti lepkemúzeum honlapja