Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


halálosan mérgező növényekről 1

2011.04.13

Mérgező szobanövények

 Croton

A kisgyermekek jól ismert szokása, hogy mindent kezükbe vesznek, miszlikre tépnek vagy megrágcsálnak. Csillapíthatatlan kíváncsiságuknak gyakran esik áldozatul egy-egy dédelgetett dísznövény, vagy féltve őrzött cserepes virág. A kiborított virágföld, széttört cserép csak a kisebb bosszúság, ennél jóval nagyobb gondot okozhat, ha a „kezdő botanikus” a szájába vesz, esetleg le is nyel egy-két levelet a zsákmányból. Jó ha tudjuk, hogy nem egy káprázatos szobanövény mérgező anyagokat is tartalmaz.

 
Ciklámen
 
Föld alatti gumója erősen mérgező

A hazai fenyvesekben, tölgyesekben is illatozó ciklámen az egyik legkedveltebb, lakásban is tartott cserepes virágunk. Szirmainak színe, leveleinek mérete eltérő lehet. A Földközi-tenger partvidékén őshonos növény virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező. A 2-3 cm átmérőjű, szabálytalan kis gömbök szaponint, és mérgező cyclamin glükozidot tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Jóval súlyosabbak a tünetei kettőnél több gyökér bekebelezésének: heveny gyomor és bélrendszeri panaszok (erős hányás, hasmenés), szédülés, görcsök, fokozott izzadás, de előfordulhat légzési nehézség és átmeneti bénulás is. 

  Ellátás:   
A szülő feladata elsősorban a hánytatás. Az orvos - a tápcsatornába került mennyiségtől és tünetektől függően - alkalmazhat gyomormosást, adhat hashajtót vagy aktív szenet. Súlyosabb esetekben a nyugtalanságot, a fellépő görcsöket és légzési elégtelenséget is kezelni kell. 
  Diffenbachia 
 
Buzogányvirágnak is nevezik

A kontyvirágfélék családjához tartozó Diffenbachia őshazája a trópusi dzsungel. 
Az egyszikű növénynek számos változata ismert, mind méreteit, mind pedig leveleinek színét, mintázatát tekintve. Gyakran buzogányvirágnak is nevezik, mivel az egyes fajtáknál fellelhető virágzati tengely csupasz, úgymond bunkóban végződik. Az egyszikű növény minden része mérgező kalcium-oxalátot, oxálsavat, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A kívánatos csemegének tűnő virágzat, vagy levél elrágásának kellemetlen következményei hamarosan jelentkeznek: a szájban, torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet. 

  Ellátás:   
A „zöld menü” elfogyasztása esetén itassunk sok folyadékot gyermekünkkel, amíg a segítség megérkezik. Az orvos - ha szükséges - gyomormosást végez. Halálos kimenetelű mérgezés ennél a növénynél nem ismert.
  Filodendron
 
Afrikában nyílméregként használják

A nagy, szabdalt levelű filodendron (ismertebb nevén könnyezőpálma) kedvelt szobanövényünk. Az embermagasságra is megnövő - őshazájában, Afrikában levélfának is nevezett - növény akár 25-30 évig is él. 
Az emberre veszélyes anyagot - amit a dzsungelek vadászai nyílméregként használnak - nem levele, vagy szára tartalmazza, hanem különös, pikkelyes légzőgyökerei, vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága. Legtöbbször a közvetlenül föld felett szerteágazó, akár több méterre is megnövő léggyökerek, „csápok” keltik fel gyermekeink érdeklődését. A baj akkor következik be, ha a letépett vagy lenyisszantott gyökerek nedve a bőrre, vagy a nyálkahártyákra kerül, mivel annak hatóanyaga mindkettőt erősen izgatja. 
A bőr kivörösödhet, míg a szájüregben - a nyelven és a torokban - égető érzés jelentkezik. Súlyosabb esetben - mivel a szájban duzzadás lép fel - a gyerek nem tud nyelni, és beszéde is nehézzé válik. 
 

  Ellátás:   
Ha testfelszínen jelentkező tüneteket tapasztalunk, bő szappanos vízzel öblítsük le a viszkető bőrfelületet, így a kellemetlenség hamarosan megszűnik. Amennyiben a gyermek megrágta vagy lenyelte a gyökeret haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
 

Fikusz 

 


Minden részében mérgező nedv „csörgedez”

Az eperfafélék családjába sorolt fikusz 
Kelet-Indiából származó örökzöld. A kétszikű szobafikusz hatalmas bőrnemű levelében, valamint szárában tejnedv „csörgedez”, ami gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartalmaz. Ha a kíváncsi gyermeknek sikerült átrágnia magát a tenyérnyi, zöld leveleken, esetleg a kemény, fás szárral is megbirkózott - netalán le is nyelte -, akkor a következő tünetekkel számolhatunk: erős hasfájás, hasmenés, valamint hányás. Nagymennyiség elfogyasztása után fulladás is felléphet. 
 

  Ellátás:   
A mérgezést követően haladéktalanul adjunk sok vizet és aktív szenet a gyermeknek, majd hívjuk ki az orvost.
  Kroton 
 
Tejnedve erős hányást, hasmenést okoz

A kroton otthonaink kedvelt és igen elterjedt dísze. A trópusi vidékeken vadon élő, kutyatejfélék családjába tartozó növény levelei váltakozó állásúak és eltérő színűek. Egy példányon egyszerre található zölden, vörösen, valamint sárgán mintázott, lándzsahegyre emlékeztető levél, amely - a szárral együtt - mérgező tejnedvet tartalmaz. A növényi nedv a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, valamint égő, maró érzetet okoz. A bőrre cseppenő méreganyag izgató hatása perceken belül jelentkezik kivörösödés, viszketés formájában. 

  Ellátás:   
Természetesen meg kell szabadítani a gyomrot a méregtől. A gyereket hánytassuk, majd adjunk aktív szenet és nagymennyiségű folyadékot.
 


Ács Mihály

A cikk eredetije:

http://www.vital.hu/


  Aranyeső
(Laburnum)

 

A  növény minden része, különösen
a termés halálosan mérgező
!

Magva, gyökere mérges, alkotó része a hashajtó és hányásra ingerlő cytisin;

Lombját a juh meg a kecske ártalom nélkül megeszi



Angyaltrombita (Datura)

A növény minden része
halálosan mérgező !


Sajnos azonban az angyaltrombitának is minden része (gyökere, szára, levele, virága, magja) igen mérgező, erősen narkotikus hatású. A Daturáknak ezt a tulajdonságát Mexikóban törzsi szertartásokon jóslásra használták, az azwarestindiánusok (más néven algonkinok) pedig a fiatalkorúak férfivá avatási ceremóniáján, bódító italnak elkészítve fogyasztották. Indiában a régi thug szekta a feláldozandó embereket ezzel ajánlotta Kalinak.


Boroszlán (Daphne)

A  növény minden része, különösen
a bogyó halálosan mérgező
!


Bürök (Conium maculatum)

A növény minden része
halálosan mérgező !

 

A növény latin neve: Lycium chinense.
Ördögcérna

Közönséges ördögcérna (Lycium barbarum); Fotó: novalusz.

 

Hunyor
Melegebb éghajlaton örökzöld levelű évelő növény.
Virágai a tavasz hírnökei, már télen megjelennek, néha a virágok áttörik a hótakarót.
Nagy összetett, sötétzöld leveleinek hossza 40-45 cm, szélessége 40 cm.
A csészealj alakú szégyenlős virágai a föld felé, lefelé bólintanak.

Az 5-8 cm-es virágai igen változatosak fehérek, zöldesfehérek rózsaszjnes árnyalatúak, hosszú porzói feltűnőek. Az orientalis hybridek több másik faj génjeit tartalmazzák, ezért a virágok és a levélformák is változatosak.
A Keleti hunyor igen lassú növekedésű, magassága 35-45 cm, szélessége 30-40 cm.
Félárnyékos-árnyékos helyet kedvel és szereti a nedvesebb talajokat. A páfrányok és hosták társaságában érzi jól magát.

Főleg kellemes lombozata és korai virágzása miatt igen kedvelt növény.
Minden része halálosan mérgező.

 


Keleti hunyor

Sisakvirág
A boglárkafélék családjába (Ranunculaceae) tartozó sisakvirágok az északi félteke mérsékelt éghajlatú területein élnek, mintegy 100 fajuk ismert. Húsos gyöktörzsű, szeldelt levelű, felálló hajtású évelő növények, a hegyvidékek lakói.

A növény valamennyi része alkaloidokat tar­talmaz, mintegy 0,2-3 százalék mennyiségben. A gyógyászatban a gumókat (Aconiti tuber), illetve a belőlük előállított kivonatokat és gyógyszerkészítményeket használják. Szeszes kivonatait köhögéscsillapító, továbbá köszvény és arcidegzsába kezelésére használt gyógysze­rek tartalmazzák.

http://files.homepagemodules.de/b533662/f63t279p1819n2.jpg

Gyűszűvirág - Digitalis

Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható. A mérgezés főbb tünetei: lassú szívverés (de később szapora szívverést is okozhat), hányinger, hányás, látási zavarok. Halált okozhat.

A növény tartalmaz egy digoxigenin nevű szteroidot is, melyet jelölőanyagként (főként nukleinsavak jelölésére) használnak a molekuláris biológiai kutatásokban.

Egyes növények úgy védekeznek az állatok ellen, hogy szó szerint a szívbajt hozzák rájuk. Az önvédelemnek ezt a módját alkalmazza a gyűszűvirág és a selyemkóró- félék faja is. A szívműködést leállító méreganyagokat, az úgynevezett szívgikozidokat a növények főleg a levelekben tárolják. Ezek a méreganyagok gondoskodnak róla, hogy a legelésző szarvasmarhák, szarvasok vagy más emlősök ne egyék meg a gyűszűvirágot és a kutyatejet. A növények védelmi rendszere azonban nem egészen tökéletes. A rovarok például nagyon jól le tudják küzdeni a növényi mérget, sőt egyes fajok ”kölcsön is vesznek” belőlük, hogy ők is megvédhessék magukat. Az egyik legismertebb ilyen kölcsönző a danaida-pillangó, amely selyemkóró vagy tejelőcserje levelein nő fel. A danaida-pillangó és lárvájának a szervezetében igen nagy a szívméreg koncentrációja, ezért a madarak megtanulták, hogy jobb őket békén hagyni.

Kikerics

Nevét a monda szerint Colchis városáról kapta, mely a város a méregkeverők hazája volt. Medea, a colchisi király leánya e növényt használta a mérgei készítéséhez. A hitrege szerint az őszi kikerics egyébként annak a bájitalnak földre hullot cseppjéből nőtt, melyet Medea 9 éjszakán át összegyűjtött hegyi virágokból készített, hogy vele férjének Jasonnak (Pherai tyranossa) apját, Aesont megfiatalítsa.
Évelő. A virágokat alul barna vagy világosabb színű hüvelyek veszik körül, amelyeken belül a jövő tavaszon kifejlődő 4-5 lomblevelet látjuk fejletlen állapotban. A virág leple alsó részében kb. 20-30 cm hosszú halvány csövet alkot, fent pedig 6 visszás-tojásdad alakú, világos rózsaszínű, ritkán fehér levélcimpába megy át. Ezek 3.5-5 cm hosszúak. A 3 külső cimpa valamivel nagyobb, mint a három belső. A porzók aljukkal a lepelcimpákhoz nőttek, száluk felváltva 1-1.5 cm hosszú, a portokok 7--8 mm hosszúak és nyíl alakúak. Termője a lepelcsövében mélyen a tönkön található meg, felső állású, háromüregű, 3 végig szabad bibeszála van, ezek alul fehérek, felül kifelé görbültek és kissé vastagodottak, hússzínűek. A bibék belül sárgák. A termések május végén, június hóban jelennek meg a talaj felett, mivel ilyenkor a tönk megnyúlik és a termést a tavasszal fejlődő 4-5 lomblevéllel együtt a talajból kitolja. A szár alján ilyenkor már ott találjuk az új gumót, amely őszre a virágokat fejleszti. Levele 25-30 cm hosszú, hosszas lándzsás alakú, 2-5 cm széles, épszélű élénk sötétzöld, fényes. Toktermése 3-4 cm hosszú, előbb zöld, majd barna, bőrnemű, felfúvódott, sokmagvú és 3 kopáccsal nyílik. Magvai 2-2.5 mm átmérőjűek, gömbölyűek, aljukon húsos kiemelkedéssel, sötétbarna színűek, finoman pontozott felülettel, friss állapotban ragadósak.

ŐSZI SZÉPSÉG: A KIKERICS
Colchicum autumnale - Őszi kikerics

Selyemkóró

1-2 m magas, vastag, kúszó gyöktörzses, tejnedves, évelő növény. Szára felálló, egyszerű, szőrös. Levelei szórt állásúak, 10-20 cm hosszúak, hosszúkásak vagy  hegyes csúcsúak, alul molyhosak, később kopaszodók. A virágok rózsaszín,húspiros, dús, levélhónalji bogernyőben állnak, hosszú molyhos kocsányúak, 5 tagúak. A csészelevelek keskeny-lándzsásak, kihegyezettek, A párta kerék alakú, vörös. A pártacimpák tövében csuklya alakú mellékpárták állnak, bennük kétágú függelékkel. Termése tüsző, 10 cm hosszú, vastag, szarv alakú, kihegyezett, molyhos-nemezes, ezüstszürke. Magva tojásdad, 6-8 mm hosszú, barna, repítőkészülékes.

Észak-amerikai eredetű, dísz- és mézelő növény. Az Alföldön, a Szentendrei-szigeten és a Gödöllői-dombságon elvadulva.

Hússzínû selyemkóró (Asclepia incarnata)

fel az oldal tetejére. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.