Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


növényvilág rendszerezése

2011.04.14

NÖVÉNYEK ISMERTETÉSE

A fejlett növények az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálhatók.
Általában virágos és virágtalan növényekről beszélünk.A növényeket is mint minden más élőlény-csoportot kettős latin névvel látták el. Az első szó a nemzetséget jelöli,míg a második a fajra utal.

Faj és fajta.A két kifelyezés természetesen nem keverendő!
A fajta mindig az adott faj leszármazottja,genetikailag szinte 100%-ban azonos élőlény megnevezése. Léteznek továbbá alfajok is. Egy példa a latin elnevezésre:Acer palmatum atropurpureum. Szándékosan kettőnél hosszabb megnevezésű növény fajtát írtam. Az első a nemzetségre utal.Juhar.A 2. a fajra.Ez egy alacsony termetű fa melynek zöldek a levelei(palmatum).A 3. név,atropurpureum pedig egy piros levelű változat.

004.JPG

Miért érdemes ezt tudni egy hobbiból kertészkedőnek? Mert a növényeket még országon belül is más-más néven nevezik s így nagyon nehéz lenne pontosan egyeztetni,mely növényről is beszélünk. Faiskolákban és a legélisan árusító helyeken ezért használják a tudományos nevet az egész világon.
virag1.jpg

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő csoportja, rendszertani kifejezéssel országa. A növények összessége (a Föld teljes növényzete együttvéve) a flóra.

A növényekre általában jellemző a fotoszintézis, vagyis a napfény energiáját felhasználva építik fel a testüket alkotó molekulákat. Találhatunk köztük ismerős élőlényeket, mint például a fák, a füvek és a páfrányok.

Arisztotelész az élőlényeket állatokra és növényekre (amelyeknek általában nincsenek érzékszerveik) osztotta.

Linné rendszerében ezek később a növényvilág (Plantae) és állatvilág (Animalia) nevet kapták.

Korábban ide sorolták a gombákat és a moszatokat is. A barna-, vörös- és az egyéb eukarióta moszatokat később a protiszták országába sorolták, amely azonban többszörösen parafiletikus volt. Ma a gombák külön országot alkotnak, a kékmoszatok a baktériumok közé tartoznak, a kékeszöld moszatokat és a vörösmoszatokat visszahelyezték a növények közé, a többi moszatot pedig a chromalveolata országba sorolják.

A növényeket ma három csoportra osztják: a zöld színtestű növények (Viridiplantae) és a vörös színtestű növények (Rhodoplantae) alországára és az alországba besorolatlan kékeszöld moszatok (Glaucophyta) törzsére. Egy ideig csak a zöld növényeket tekintették a növények országának, és azt a vörösmoszatokkal és a kékeszöld moszatokkal együtt az archaeplastida kládba sorolták. A jelenlegi rendszertan szerint tehát az archaeplastida csoport a növényeké, ezzel a plantae és az archaeplastida elvileg ekvivalens fogalmakká váltak.

A NÖVÉNYVILÁG RENDSZERE


(A baloldali oszlopban a törzsek, a jobboldaliban az osztályok szerepelnek. Az őslénytani szempontból fontosabb csoportok kékkel vannak kiemelve)

  • Hasadó növények (Schizophyta)
    • Baktériumok (Schizomycetes)
    • Kékmoszatok (Cyanophyceae)
  • Moszatok (Algae)
    • Ostoros moszatok (Euglenophyta)
    • Sárgásmoszatok (Chrysophyta)
    • Kovamoszatok (Diatomeae)
    • Barázdásmoszatok (Pyrrophyta)
    • Zöldmoszatok (Chlorophyta)
    • Barnamoszatok (Phaeophyta)
    • Vörösmoszatok (Rhodophyta)
  • Gombák (Fungi)
  • Zuzmók (Lichenophyta)
  • Mohák (Bryophyta)
  • Harasztok (Pteridophyta)
    • Ősharasztok (Psilopsida)
    • Korpafüvek (Lycopsida)
    • Zsurlók (Sphenopsida)
    • Páfrányok (Pteropsida)
    • Progymnospermopsidák (Progymnospermopsida)
  • Nyitvatermők (Gymnospermatophyta)
    • Magvaspáfrányok (Pteridospermopsida)
    • Cikászok (Cycadopsida)
    • Bennettieszfélék (Bennettitopsida)
    • Gnetopsidák (Gnetopsida)
    • Csikófarkfélék (Ephedropsida)
    • Nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida)
    • Páfrányfenyők (Ginkgopsida)
    • Fenyőfélék (Coniferopsida)
  • Zárvatermők (Angiospermatophyta)
    • Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
    • Egyszikűek (Monocotyledonopsida)
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.