Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


cseresznyelégy

2011.04.28

A középkésői és késői érésű cseresznye egyik legveszélyesebb károsítója az európai cseresznyelégy, mely ugyancsak előfordulhat meggyen, vadcseresznyén, sajmeggyen és zelnicemeggyen is. Ismerjük meg, hogy hogyan védekezhetünk ellene akár biológiai módszerekkel is.

cseresznyelégy kifejlett egyedA cseresznyelégy (latin neve: Rhagoletis cerasi) 4 mm-es sárga bábja a talaj felső rétegében telel át. Amikor a hőmérséklet 12 fok feletti, általában május június hónapban, akkor a kifejlett rovarok előjönnek és elkezdenek táplálkozni. Amennyiben a tél rendkívül enyhe volt, úgy a bábok még egy telet a talajban maradhatnak, mert hideg szükséges az „aktiválódásukhoz”. A kifejlett legyek kb. fél centiméter hosszúak, szárnyuk keresztben csíkos és a hátukon sárga folt található. A legyek elsősorban a fák déli melegebb oldalán találhatóak, ott is előszeretettel a levelek fonákán

 

A nektárok és mézharmat fogyasztása után párosodnak, majd a nőstények 100-250 gyümölcsbe egyesével tojócsövükkel a (zöld vagy pirosodó) gyümölcshéj alá elhelyezi a petéket. A hímek a déli órákban bocsájtanak ki szexferomont, mely a 4 napnál idősebb nőstényeket vonzza oda.

Azokat a gyümölcsöket, melyekbe már betette a tojást feromonnal jelöli meg, hogy újabbat oda már ne rakjon. Így egyetlen rovar is képes akár a cseresznye termésének 50- 100%-át elpusztítani. Ez a meggyen is elérheti a 25- 40%-ot. Különösen a kései fajtákon magasabb a kár lehetősége.

 

A tojásból a nyűvek 6-8 nap múlva kelnek ki és kezdik fogyasztani a gyümölcs húsát a mag körül. Emiatt a gyümölcs elveszti a fényét, megpuhulnak és rothadhatnak.

 

Később megbarnulnak és leesnek a fáról. A nyű kb. három hét múlva a kocsány közelében rágott lyukon jut ki és esik a földre, ahol bebábozódik és áttelel. A károsítása kiváló bejutási lehetőséget biztosít a gyümölcsmonilia számára.

 Védekezési lehetőségek:

 

- ősszel ássuk fel a fák körül a talajt, így a bábok a felszínre kerülnek és télen megfagyhatnak vagy megeszik őket a madarak. Tavasszal pedig döngöljük le a földet a fa alatt, hogy a legyek ne tudjanak előjönni.


- a cseresznyelegyet sárga ,levegőn nem száradó ragasztóval bevont lapokkal megfoghatjuk. Ezeket a sárga lapokat is a déli oldalárra tegyük a fáknak, ahol azok nagyobb számban fordulnak elő. A kémiai védekezést a rajzás csúcs után 7-10 nappal kell elvégezni,
- korai fajtákkal jelentősen csökkenthető a kártétel.

 

A gyümölcsösökben javában fenyeget a kártevő rovarok támadása. A levéltetevek már hetek óta szívogatnak, és a cseresznyelégy rajzása is elkezdődött. Az ellenük való hatékony védekezést segíti, ha megfigyeljük mozgásukat, rajzásukat. Jól használhatók erre a célra a Bioplant sárgalapok (sárga színcsapda).


A  sárgalapok gyümölcsösökben a cseresznye, meggy, alma, körte, őszibarack, kajszi, szilva, bogyósok és a szőlő védelmében a levéltetvek, kabócák, illetve a cseresznyelégy, míg növényházakban a molytetű, dohánytripsz, levéltetvek, gerbera aknázólégy és a tőzeglégy rajzásmegfigyelésében nyújtanak segítséget mind a zöldség-, mind pedig a virágkertészetekben. Szabadföldön és termesztő berendezésekben egyaránt használhatók.

A Biop.... sárgalapok polibutén és polyisobutilén hatóanyagot tartalmaznak, amely környezetbarát és humánegészségügyileg sem veszélyes, ugyanakkor a károsító rovarokat magához tapasztja, így azok megjelenése az adott területen jobban nyomon követhető lesz.

Gyümölcsösben a sárgalapokat a gallyakhoz közel, különböző magasságokban helyezhetjük el a fák lombkoronájában úgy, hogy a levelek lehetőleg ne ragadjanak rá. A megfigyelni kívánt kártevő fajtól függően az adott területen több lapot is kirakhatunk.

Zöldség- és dísznövénytermesztő kertészetekbe, valamint növényházakban 10 m2-re számítsunk egy lapot. Magasabbra növő kultúrákban, például paradicsomban, uborkában több sárgalapot helyezzünk ki, több szintben. Ha molytetvek (liszteskék) ellen használjuk, akasszuk föl a sárgalapokat, és rázogassuk meg a növényeket, így a felszálló rovarok nagyobb eséllyel kerülnek a ragadós csapdába. A növényházi kultúrában az esőztető öntözés csökkenti a sárgalapok hatékonyságát, ezért az öntözési mód megválasztásában legyünk körültekintőek. Rajzásmegfigyeléshez 10 m2-enként helyezzünk ki egy Biop.... sárgalapot.

A csapdába ragadt kártevők számát, faját megfigyelve felbecsülhető az ültetvény vagy állomány veszélyeztetettsége, és jobban tervezhető a növényvédelmi kezelések időpontja. A tapasztalatok szerint 100 m2-enként 10-12 sárga lap jó hatékonysággal használható a kártevők megfigyelésére. A sárgalapok tehát a rajzásmegfigyelésben igen jó szolgálatot tehetnek, azonban a legtöbb esetben önmagukban nem elegendők a kártevő rovarok jelentősebb egyedszám csökkentésére. A betelt sárgalapokat cseréljük újakra.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

http://www.freeimagehosting.net/image.php?4798bd32a5.jpg

(woolf, 2011.05.15 22:14)

Tisztelt hozzáértők!
Meggyfám gyümölcsei teljesen kukacosak, egy szemben 2-3 kukac is van. Idén kihelyeztem 10 db sárgalapot, és a képen látható rovart fogta igen nagy számban. A klasszikus cseresznyelégyh ez csak a szárnya mintázatában hasonlít. Mi lehet ez? Vajon ez kukacosítja a gyümölcsöt? A sima cseresznyelégyb ől egyet sem fogott a sárgalap!
http://www.freeimagehosting.net/image.php?4798bd32a5.jpg

Re: http://www.freeimagehosting.net/image.php?4798bd32a5.jpg

(szerkesztő, 2012.06.13 12:12)

Nekem van néhány cseresznye és meggy fám a telkemen.Ősszel az épület padlásterébe költöztek ezek a legyek és a tavaszi szellőztetéskor találtam rájuk.Szárnyaik mintázata nem mindig azonos,sőt a rovarok mérete is változott,függetlenül faji hovatartozásuktól.Nálam sok kárt okoztak az idén de a szomszédban nem lettek kukacosak a gyümölcsök.Viszont ott hasznos pl katicabogarat sem láttam és minden növényt permetezett"éjjel-nappal".A korai meggyben nem,a korai cseresznyében elvétve,a germersdorfi cseresznyében sok kárt okoztak nekem is.Tehát léteznek ellenállóbb fajtájú gyümölcsfák is.