Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


májusi fagyok

2011.05.06

MÁJUS 12-13-14. : SZERVÁC, PONGRÁC, BONIFÁC - avagy a fagyosszentek napjai
 
 


 
Ilyentájt szoktak fellépni a késő tavaszi fagyok,
s óriási károkat okoznak a mezőgazdaságnak.
A májusi fagykár oka, hogy ilyenkorra a növények sejtnedve
felhígul, s ezért a 2-3 fokos fagy is végzetessé válhat.
A sejtek között levő járatokban ugyanis megfagy a víz,
s a képződő jégkristályok valósággal kiszívják a környező sejtek nedvességét.
A jég szétroncsolja a sejtek falát és a növény elpusztul.
A gyümölcsfák levelei felhólyagosodnak, majd megbarnulva
lehullanak. A gabonanövények szára felpuhul, a kalász kifehéredik.
A zöldségfélék úgy összezsugorodnak, mintha leforrázták volna őket.
A fagyra legérzékenyebbek a bab, a paradicsom, az uborka és a tök
– ezeket úgy érdemes vetni, hogy a zsenge hajtás csak a fagyosszentek után bújjon ki a földből.
A néphiedelemben a legenda szerint Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt,
Pongrác kánikulában a subában is megfagyott, Bonifácot pedig halálra csipkedték a szúnyogok.
Ezért haragszanak az emberekre és térnek vissza évente, hogy bosszantsák őket.

Védekezés a fagy okozta károk ellen.

Legfontosabb a növények fagytűrésének ismerete és így a vetés,ültetés ütemezésének helyes megválasztása.
Gyümölcsösökben füstöléssel lehet védekezni.Ilyenkor a talajból kisugárzódott hő egy részét a füst nem engedi eltávozni s így a -1-2 fok helyett fagyáspont feletti hőmérsékleten tartják a területet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.