Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


permetezés,bio permetlé

2011.03.27

A biogazdálkodás egyik legegyszerűbb permetleve csalánból készül.

Csalánlé készítése:

  • 1 kg csalán (levél és szár együtt)
  • 10 l víz

Egy nagyobb műanyag edénybe beletesszük a csalánt, ráöntjük a vizet, majd néhányszor átkeverve 1 napig áztatjuk. A víz lehet hideg is melyben áztatjuk a csalánt.A csalánról a levet leszűrjük, és ezt használjuk permetezésre.

A képen látható csalán az Apró csalán (Urtica urens) rokona a Nagy csalánnak (Urtica dioica). Ugyanazokat a hatóanyagokat tartalmazzák, mindkettő gyógynövény, és mindkettő alkalmas permetlé készítésére is.

A csalánlé bármilyen növényre alkalmazható. Jó lombtrágya, és erősíti a betegségekkel szembeni ellenállást is, és a levéltetűre is használható. Ha túl erős, akkor égethet.

A biokertészek tudják, hogy egy igazi kertben, akárcsak a természetben, megvan az ökológiai rend. Vagyis ahol van kártevő, ott mindig felbukkannak azok az élőlények is, amelyek megeszik ezeket. Így ha találunk pár levéltetűt vagy más bosszantó kártevőt, nem kell azonnal a vegyszeres flakonhoz nyúlni.

Ahhoz hogy minél több hasznos rovart vonzzunk a kertünkbe, ültessünk minél több színes, illatos, virágzó dísznövényt, mert a hasznos rovarok többsége kedveli ezeket. Ültethetünk például napraforgót, amelynek hatalmas sárga virágát már messziről látják a rovarok, vagy illatos mézvirágot, sétányrózsát, esetleg violát.

Növényekkel a kártevők ellen

Ha kertünkben zöldségágyásokat szeretnénk kialakítani, akkor már a legelején érdemes a védekezésre is gondolni, mert ezeket előszeretettel támadják meg a kártevők. A zöldségágyások szélét érdemes egy sorban olyan növényekkel beültetni, amelyek elriasztják a betolakodókat. Ilyen például a metélőhagyma és fokhagyma, amelyek védősávként funkcionálnak, később pedig a konyhában is felhasználhatók lesznek majd. Jól jöhet a körömvirág, levendula és büdöske is, mert ezek a növények az illatukkal riasztják a kártevőket.

Nyáron sokszor okoz gondot a meztelen csiga, amely mindent megrág, ami az útjába kerül. Ellene a legjobb védekezés az, ha a növények köré paszternákot ültetünk, amelyet messzire elkerülnek.

hernyó
A gyümölcsfákon nyáron rendszerint megjelennek a hangyák is, velük együtt pedig a levéltetű is. A hangyák maguk szaporítják a levéltetveket a fa tetején, mert kedvenc csemegéjük az ezek által termelt mézharmat. Ha szeretnénk megvédeni a gyümölcsfákat a hangyáktól, ültessünk köréjük csalánt vagy sarkantyúkát, de néhány tő fokhagyma is hatásos védelmet nyújt.

A dézsában nevelt mediterrán dísznövényeket is védhetjük: dugjunk le néhány fokhagymát, vagy vessünk metélőhagymát a leander és hibiszkusz tövéhez, így a levéltetvek és kártevők elkerülik majd ezeket.

Bio permetlé házilag

Végül készíthetünk bio permetezőszereket csalánból, körömvirágból, fokhagymából és más gyógynövényekből. Ehhez aprítsuk fel a növényeket, majd a darabokat áztassuk be 24 órára hideg esővízbe, és csak ezt követően kezdjük el főzést, mégpedig zománcos edényben. A főzési idő körülbelül 20-30 perc. Kihűlés után szűrjük le az edény tartalmát, és ha szükséges, hígítsuk fel. A visszamaradt növényi anyag mehet a komposztba, a lével pedig öntözzük meg növényeinket.

A forrázatnál szintén be kell áztatni a növényeket 24 órára hideg vízbe, ám ezután nem főzzük, hanem csak leforrázzuk a darabokat, majd hagyjuk állni körülbelül 10 percig. Végül szűrve és lehűtve használjuk fel az elkészült permetezőszert.

permetszer kijuttatása

2011.03.27

A nyári időszak több aktuális kerti munkájában is segítségünkre vannak a különféle permetezők. A kórokozók, kártevők elleni védekezésben vegyszereket juttathatunk ki velük, lombtrágyázáskor pedig levélen felszívódó készítményeket porlaszthatunk a levelekre. Egy-egy forró napot követő estén, a hőmérséklet csökkenése után vízzel párásíthatjuk velük növényeink környezetét, de a poros levelek lemosásánál is nagy szolgálatot tesznek. Kis odafigyeléssel ezeknek a munkáknak a hatékonyságát javíthatjuk.

A permetlé elkészítése

Házikertekben leggyakrabban kisméretű kézi-, vagy háti permetezőket használunk. A por alakú növényvédő szerekből előbb készítsünk törzsoldatot. A szer tömegének 2-3 szorosát kitevő mennyiségű vízzel keverjük össze a port, amíg egy sűrű, de egyenletes pépet kapunk. Ezt hagyjuk duzzadni 15-20 percig, csak azt követően helyezzük a permetező szűrőjébe, és mossuk be vízzel a tartályba.
Többféle növényvédő szer, illetve növényvédő szer és lombtrágya együttes kijuttatása előtt végezzünk keverési próbát, nehogy olyan csapadékképződéssel, ülepedéssel járó kémiai reakciók induljanak be a komponensek között, amelyek dugulást okozhatnak a permetezőgépben. Permetlé készítéséhez legalkalmasabb a 15-20 német keménységi fokú víz. A keményebbet trisóval lehet lágyítani, de 8-10 N° alá ne csökkenjen az érték.


Lényeges kérdés a felhasznált vízmennyiség meghatározása. Praktikusan minél kevesebb vízbe keverve juttatjuk ki a szereket, annál gyorsabban végzünk – de ez nem mindig célravezető. A szerek hatása akkor lesz értékelhető, ha a hatóanyag megfelelő koncentrációban, és minél egyenletesebb eloszlásban kerül a levelekre. Koktél készítésekor (amikor több szert egy menetben permetezünk ki) nő az oldat koncentrációja, ami szélsőséges esetben a permetező fúvókájának az eldugulását eredményezheti. De nem ez az egyetlen hibalehetőség.
A felszívódó (szisztemikus) készítmények nem tudnak a növénybe bejutni, ha a cseppek idő előtt beszáradnak. E száradási folyamatot gyorsítja, ha túl tömény oldatot készítünk, de az is, ha a cseppeket túl apróra porlasztjuk. Az apróra porlasztott permetlé kis cseppjei ideálisak, mert egyenletesebben fedik a levelet, ám a kisebb cseppeknek nagyobb a fajlagos felülete, így könynyen párolognak még a növényre-jutásig is. Itt az optimális középutat kell megtalálnunk: minél egyenletesebb legyen a csepp-elrendeződés, de ne száradjon meg idő előtt a permet a növényen.

Az időjárás is hat az eredményre

Azt az alapszabályt, hogy szélben nem permetezünk, mindenki ismeri. Az apró permetlé cseppek ilyenkor könnyen elsodródnak, és nem, vagy csak csekély mértékben landolnak a célnövényeken. A vízszintes légmozgást könynyen érzékeljük, így el tudjuk dönteni, hogy nekilátunk-e a munkának, vagy sem.
Más a helyzet a függőleges (termikus) légmozgással, amit nem érzünk, csak következtethetünk rá. A Nap felmelegíti a talaj, a talaj pedig hőt ad át a fölötte elhelyezkedő levegőrétegnek. A meleg levegő felfelé száll, így napközben és este folyamatosan számíthatunk egy talajtól induló emelkedő légmozgásra – ami ellenünk dolgozik. A permetező szórófejét ilyenkor hiába állítjuk a legnagyobb porlasztású állásba, az apró cseppeket elsodorja még ez a kis légáramlat is. Ilyenkor nagyobb cseppátmérővel dolgozzunk. 
Permetezésre – az előbb említett okokból – a hajnali órák a legalkalmasabbak, hiszen ekkorra a talaj hőmérséklete már közel azonos a levegőével. Kora reggel ezért választhatjuk a legapróbb cseppekre porlasztó, szinte ködszerű szórásképet, amelynek eloszlása a leveleken a legegyenletesebb. Ilyenkor a szisztemikus szereknél sem áll fenn annyira a veszély, hogy még a növénybe felszívódás előtt beszáradnak a cseppek, hiszen a levegő is párás.
A permetezést próbáljuk úgy időzíteni, hogy elkerüljük a csapadékot. Vannak ugyan tapadást elősegítő segédanyagok, a legbiztosabb mégis az, ha a permetezést követően 3 órán belül nincs csapadék. Ennyi idő elegendő a modern szisztemikus szerek felszívódásához. A kontakt, érintő szereket lemossa ugyan a víz, de a kijuttatást követően 3 óra alatt már hatást gyakoroltak a kórokozókra, kártevőkre.

A szóráskép

Bár a pontos szóráskép meghatározása leginkább üzemi méretekben fontos, nem árt néhány dologgal házikerti alkalmazáskor is tisztában lenni.
Olyan porlasztási mértéknél, ahol 50-70 db kb. 250 (mikron méretű csepp jut egy négyzetcentiméterre, már megfelelő toxikus rács alakítható ki, ami áthatolhatatlan a kórokozóknak.
Rovarok elleni permetezéskor 35-40 csepp/cm2 is elegendő, hiszen ezek az élőlények elég mozgékonyak ahhoz, hogy ilyen szerfedéssel is eredményt érjünk el.
Gyomirtásnál, talajkezelésnél 15-20 db/cm2/500-700 (mikron-os cseppek, állománykezelésnél, azaz a gyomnövényre fújva 20-25 db/cm2/600-800 (mikron méretű cseppek az ideálisak. 
Ez azt jelenti, hogy gomba és baktérium elleni szerek esetén apróra porlasztott cseppekkel érünk el jó eredményt, rovarokra kisebb mértékű porlasztással is vadászhatunk. Gyomirtó szereket nagyobb méretű, következésképp kisebb mennyiségű cseppekkel juttassunk ki. Gyomirtóknál a nagy cseppméret azért is lényeges, mert így megakadályozzuk a szer elsodródását. Míg rovar-, gomba-, vagy baktériumölő szereknél az elsodródás csupán szerveszteséggel jár, gyomirtóknál ugyanez kultúrnövényeink életébe is kerülhet!
A gyümölcsfák vegetációs idő utáni, illetve előtti lemosó permetezésekor nem annyira lényeges a cseppméret, itt a mennyiség a fontos, hogy szinte „átmossuk” az ágrendszert. Lombtalanító és lombszárító készítménynél cseppnehezítő adalékot is keverhetünk a szerhez, hogy tényleg csak oda essen, ahova szánjuk – bár ezek alkalmazása kiskertekben nem indokolt.

Nagy Z. Róbert

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

laszlo.kollar@gmail.com

(Kollár László, 2013.05.07 06:15)

Hogyan értelmezhető a csalán permetlé készítésénél ez a megjegyzés?

"Ha túl erős, ...."

Hogyan tudom kideríteni a permetlé erősségét? Mi minősül erősnek?

Re: laszlo.kollar@gmail.com

(5yw, 2014.05.20 11:05)