Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szantorini vulkán

2011.05.15
Bár eddig sem becsülték le az Égei-tenger közepén található Szantorin szigetén jó 3600 éve bekövetkezett vulkánkitörés erősségét, egy friss tanulmány szerint a legóvatosabb becslés szerint is a korábban feltételezettnél kétszer nagyobb lehetett a kitörés.

 

 A National Geographic Society által támogatott kutatás görög és amerikai tudósai bár visszanyúlhattak volna korábbi eredményekhez munkájuk során, ám szándékosan nem hagyták magukat befolyásolni: a korábbi vizsgálatok ugyanis egészen másfajta módszereket alkalmaztak a kitörés mértékének megállapításához, elsősorban a Törökország, Kréta és Egyiptom partjainál lerakódott lávarétegek vizsgálatával állapították meg a kitörés nagyságát.

Olajvállalatok technológiája

A mostani kutatások sokkal fejlettebb eljárásokat alkalmaztak: a nagy olajvállalatok által az olajmezők felderítéséhez használt technológiák minden más módszernél pontosabb eredmények elérését tették lehetővé a kutatók számára. Ráadásul a vizsgálatok immár nem is csak a környező szárazföldi partvidékekre terjedtek ki, hanem közvetlenül Szantorin szigete körül folytak. A mérési eredmények megdöbbentették a kutatókat: a sziget körül jó harminc kilométeres sugárban több mint harminc méter vastag üledékréteget találtak a tenger mélyén.

Mindezek alapján Haraldur Sigurdsson, az amerikai Rhode Island Egyetem professzorának csapata immár könnyen kiszámolhatta, hogy az ókorban Thírának nevezett Szantorin szigetén kitörő vulkán közel 60 köbkilméternyi magmát lövellhetett ki magából jó 3600 évvel ezelőtt. A vulkánkitörés mértékét jól mutatja, hogy az eddig ismert kitörések közül csak egyetlen egy, az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése volt nagyobb a tudósok szerint. Ez utóbbi közel 100 köbkilométernyi anyagot lökött ki magából a kitöréskor.

A sziget körüli tengerfenék elemzése során még egy dologra lettek figyelmesek a kutatók: a vízben határozottan érezhető melegáramlatokat állapítottak meg, ami Sigurdsson szerint arra utal, hogy a sziget körül található vulkanikus komplexum még ma is működik. Jó öt kilométerre a Szantorintól rá is bukkantak a kutatók egy másik, tengeralatti kráterre.

A hatás

A kutatócsoport megpróbálja azt is megbecsülni, hogy a vulkánkitörésnek milyen hatásai lehettek: Sigurdsson arra hívta fel a figyelmet, hogy a Krakatau vulkán 1883-as kitörésekor közel harminc méteres cunamihullámok keletkeztek a kitöréstől több mint harminc kilométerre is, noha az ott kilövellt magma mennyisége éppenhogy elérte a 10 köbkilométert.



Érdekesség, hogy Sigurdsson csapata hamarosan áttelepül Kréta szigetére illetve Törökország partjaihoz, ahol azt próbálják majd felmérni, hogy a vulkánkitörés miatt keletkezett hatalmas hullámok milyen károkat okozhattak a szárazföld partjainál.

A kutatóknak szem előtt kell tartaniuk azt is, hogy a kitörések számát nehéz pontosan megállapítani. Könnyen lehet ugyanis, hogy nem is egy kitörés, hanem egy egész sorozat következett be. Néhány geológiai lelet arra utal, hogy a hullámok és a magma által elpusztított vidékre visszaköltöztek az emberek, ám nemsokára ismét egy vulkánkitörés végzett hatalmas pusztítást.

A legnagyobb kitörés ie. 1630-1600 között történt a legújabb kutatások szerint.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2084

(Radics Nóra, 2011.12.14 16:26)

Hello!

Épp a komplex tantárgyamhoz kerestem, de nem nagyon találtam hasznos infót.