hibiszkusz fotók

Rhododendron indicum - havasszépe

Az utóbbi években mind jobban és jobban terjed az azálea /Rhododendron indicum/, amely tulajdonképpen több Rhododendron-faj keresztezéséből jött létre.
Rendkívül mutatós egyszerű, félig telt és telt virágai a rózsaszín és piros minden árnyalatában nyílnak, de van tiszta fehér virágú is.
Akad köztük fodros szirmú, sötétebb torkú és világosabb vagy sötétebb színnel szegélyezett is.
A virágüzletek kirakatában megcsodált azáleák lakásunkban rendszerint rövid idő alatt tönkremennek.

Kényes növények, de ha életfeltételeiket biztosítjuk, éveken keresztül megörvendeztetnek virágaikkal.
Ennnek érdekében a virágzás alatt 12-15 C fok hőmérsékleten tartsuk. A földlabda ne száradjon ki, állandóan egyenletesen nyirkos legyen. ahol a víz meszes /kemény kútvíz/, ott ne kísérletezzünk az azáleák tartásával, vagy gyűjtsünk számukra - az öntözéshez szükséges mennyiségű esővizet.
Árt a klórozott víz is, ezért nagyvárosokban is ajánlatos az esővíz gyűjtése. A víz hőmérséklete a helyiségével azonos legyen. Elvirágzás után - május-júniusban a cserepes töveket félárnyékos, levegős helyre - /erkélyre, tornácra, kertbe/ helyezzük.
Kertben a cserepeket süllyesszük a talajba, hogy kevesebbet kelljen öntöznünk. A nyáron öntözésen kívül permetezéssel fokozzuk a levegő páratartalmát. Tápoldattal öntözzük.
Az új hajtásokat 4-5 levél felett visszacsípjük, hogy szép szabályos bokrot nyerjünk.
Augusztus végén már napra helyezhetjük, majd az idő hűvösebbre fordultával 6-8 C fokos világos helyiségbe visszük.
A virágoztatásra fajtától függően 3-6 hét szükséges, ezalatt a növényeket 18-20 C fokos világos helyen tartjuk.
A bimbók megjelenéséig gyakran permetezzük. Száraz levelő esetén a bimbók hullanak, de okozhatja ezt a talaj kiszáradása, a túl nagy meleg.
Ajánlatos a növényt az elvirágzás után 1-2 cm-rel nagyobb cserépbe ültetni, tőzegkorpával, homokkal kevert mészmentes földdel pótoljuk a hiányt.
 Fuchsia - Fukszia, Csüngőke

Fukszia virága

Tartósan és folyamatosan nyílik, de a mi száraz éghajlatunk alatt csak árnyékban a fukszia /Fuchsia speciosa/.
Peruban a kininfa keresése közben akadtak e mutatós csüngő virágú növényre a XVII. században.
Lassan és nehezen honosodott meg Európában.
Virágai érdekes alakúak, lila, piros és fehér színekből tevődnek össze.
Dugványozással, szaporíthatók, de otthon nem minden esetben eredményes a munkánk. Igényli a tápdús földet, a gyakori átültetést, nyáron a bő öntözést és az árnyékot vagy félárnyékot.
A meggyökeresedett vagy vásárolt növényeket 4-6 levél fölött vágjuk vissza, hogy gyorsabban kinevelhessük a kis bokrot.
Májusban szabadföldbe vagy erkély- és ablakládába ültethetők.

Ősszel a fagyok beállta előtt a növényeket felszedjük a ládákból és becserepezzük.
14-16 C fokos helyiségben, rendszeresen öntözve teleltessük. Így egész télen lombos állapotban marad a fukszia, ellentétben a 6-8 C fokon szárazon teleltetett növényekkel, amelyek lombozatuk nagy részét elvesztik.
Márciusban megtisztogatjuk és visszavágjuk a töveket a föld felett néhány ujjnyira. Így több éven át felhasználhatjuk ugyanazokat a növényeket, amelyek évről évre szebbek lesznek és több virágot hoznak.
Mint érdekességet említjük, hogy a fuksziát kis fácskává is nevelhetjük.
Ebben az esetben elmarad a főhajtás visszametszése. A hajtást kis pálcika mellett 30-60 cm magasra neveljük, majd visszavágjuk, hogy elágazzék. Az így kialakított koronán találjuk majd a virágokat.
Franciaországban élt egy pék, aki nagy mestere volt a fukszianevelésnek.
Mint műkedvelő 3 méter magas törzsön 80-100 cm átmérőjű koronás fuksziát nevelt. Megkísérelhetjük mi is! Néhány év türelmes munkája meghozza a várt eredményt.

Hibiszkusz képek.

fel az oldal tetejére