Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


napraforgó,olivaolaj,szezámmag

2011.03.05

A napraforgó jelentősége.

Szántóföld (napraforgótábla) (Seregélyes Tibor felvétele)


Napraforgó
A Közép-Amerikában még ma is sokfelé vadon élő napraforgót, olajban gazdag magvaiért,
az indiánok már 3000 éve termesztették. Amerika őslakói imádott napistenük szimbólumaként tisztelték.
A régi Mexikóban - a spanyol hajósok beszámolói alapján a napisten azték papnői
napraforgó koronát kaptak, melyet mindenhová magukkal vittek,
az arany ékszereiket pedig napraforgó motívumok díszítették.

Miután a spanyol hódítók a 16. század elején visszatérve Európába magukkal hozták a növény magjait,
a napraforgó világszerte elterjedt.
 

Egykoron - mivel állandóan követi a Nap útját az állhatatosság és a tisztelet szimbólumának tartották e növényt, míg a keresztények ugyanezért a vallásos engedelmességet látták benne.
A többi közül kitűnő, kirívóan magasra nőtt egyedei viszont sokak szerint a dölyfösséget és az öntelt viselkedést jelképezték.

A napraforgó az ismert növények közül egyike a leghasznosabbaknak, magjának olaja használható salátákhoz, margarinhoz és főzéshez, valamint szappanok, gyertyák és festékek készítéséhez.
Magjai megpirítva kávépótlók, finomra őrölve pedig sütemények és levesek alapanyagai.
A növény száraiból nyert rostokból papír készíthető, az elégetett napraforgószárak hamuja - magas káliumtartalma miatt - talajjavítóként használható.
Mocsaras területre ültetve magába szívja a vizet, és segít a talaj kiszárításában.

A sziromlevelek főzetét valaha reumás-, valamint gyomor- és bélpanaszok esetén fogyasztották, de a maják szerint ez az ital ajzószerként is hatásos volt. A napraforgó magvakban lévő telítetlen zsírsav és az E-vitamin  remek hatást gyakorol a szexualitásra. Amint ajánlották eleink, a friss sziromleveleket olajban megsütve, sóval, borssal ízesítve, aki elfogyasztja "nagyobb erőt biztosít a házasélethez".

Sokoldalú felhasználásával, hasznosságával összefüggésben számos pozitív hiedelem is kialakult a növénnyel kapcsolatban. Így például, ha az ember napnyugtakor levág egy napraforgófejet, és közben kíván valamit, másnapra teljesül a kívánsága. Aki napraforgóval az ágya alatt alszik, minden ügyben megismeri az igazságot. A nyak körül viselt napraforgómagok védelmet nyújtanak a himlő ellen, míg a kertben növő napraforgó jó szerencsét hoz a kertésznek.

Dísznapraforgó
Egyik legtalálóbb elnevezésű növényünk a dísznapraforgó, az egyébként is látványos napraforgó még díszesebb változata. Híven nevükhöz a Nap felé igyekeznek fordulni. Eltérően a gazdasági napraforgó olykor 2-3 m magasságától, a dísznapraforgó alig éri el az 50-70 cm-t, tehát törpe fajtatípus. Aránylag nagy levelei bókolnak, jóllehet csupán apró, olajtartalmú terméseit szemezgethetjük, különleges külleme szép kerti dísz.

A napraforgó származáshelye Észak-Amerika déli része. Az egész meleg égövön elterjedt. A dísznapraforgó újabb kori nemesítés eredménye.

Egyéves, kissé fásodó szárú, bőséges napfényt, meleget kedvel. Csak ilyen helyre vessük. Magja olajtartalmú. Ezermagtömege 20-22 g, gyorsan, 7-10 nap alatt kikel. Május derekán állandó helyére vetjük 50-60 x 50-60 cm-es tenyészterületre, 4-5 cm mélyen, 5-6 maggal (növényt hagyunk meg). A talajápoláson kívül más gondozást nem kíván. Szárazon termeszthető.

Házi-, bemutató-, iskola-, dísz-, hobbi-, hétvégi és utcakertben jól mutat. Csoportosan, foltokba, ágyásos elrendezéssel célszerű nevelni. Bejáróutakhoz, elválasztó növénynek is alkalmas. Júliustól szeptemberig virít. Ekkor a "tányért" levágjuk, magját kiverjük, úgy fogyaszthatjuk (pirítás nélkül is), mint a tökmagot. A magból nyerhető olaj kedvezően befolyásolja a növekedést, a gyermeki szervezet kifejlődését. Reuma elleni szappanokat is készítenek belőle. Fészekvirágainak forrázata (pora) gyógyítja a felső légutak gyulladását. Baromfiaknak kitűnő takarmány. Jó mézelő növény.

 

olivaolaj

Megközelítőleg 4000 évvel ezelőtt a föníciaiak terjesztették el az olívabogyót és az olívaolajat. A legjobb minőségű élelmiszer a 80-100 éves fák terméséből állítható elő. Nem ritka a 200 éves fa sem. A mediterrán térségben található a világ olajfaállományának 90 százaléka. A legnagyobb olívaolaj-termelő ország Spanyolország és Olaszország. Az olaszok egy főre jutó havi átlagos olívaolaj-fogyasztása meghaladja az 1,3 litert. Nagy olajtermelők, illetve felhasználók még a görögök, a törökök, az arabok, a franciák, a zsidók és a kaliforniaiak.

Az olívaolaj táplálkozás-élettani szerepe

 
Megközelítőleg száz olajfafajta ismert, mindegyik egyedi ízű és különböző érzékszervi tulajdonsággal rendelkező olajbogyót terem. A bogyók színe az érési folyamat során változik, a halványzöldtől a mélyfeketéig. Egy átlagos olajfáról csak egy-két liter olaj előállításához elegendő olajbogyót lehet leszedni, egy liter olívaolajhoz kb. 7 kg olívabogyóra van szükség.

A régmúlt időkben a táplálkozáson kívül az olívaolajat a csecsemők, a királyok, a királynők és a hercegnők bőrének ápolására is használták. A holttesteket is ezzel az olajjal kenték be. A Biblia özönvíz fejezetében a katasztrófa végét a csőrében egy olajágat tartó galamb jelenti be.

A mediterrán országokban magasabb a lakosság átlagéletkora, mert étrendjük bőségesen tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, halféléket és legfőképpen olíva- és más jó minőségű növényi olajat. Kevés állati eredetű zsírt tartalmazó élelmiszert fogyasztanak.

A táplálkozással foglalkozó kutatók egyértelmű megállapítása, hogy az olívaolaj felhasználása étrendünkben - napi négy kanállal történő fogyasztás - kifejezetten előnyös az emberi szervezetnek, betegségmegelőző és egyes esetekben orvosi gyógyítást kiegészítő hatása van.


Energiatartalma megegyezik a többi olajéval, illetve az állati eredetű zsiradékokéval: 1 g zsír elégetése során a szervezetben 9,3 kcal (38,94 kJ) hő szabadul fel. Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat tartalmaz, linolsavat, linolénsavat és arachidonsavat. F-vitaminnak is nevezik ezeket a zsírsavakat. Ha nem fogyasztunk megfelelő mennyiségű esszenciális zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket, akkor hosszabb távon vitaminhiányhoz hasonló tünetek jelentkeznek. Nélkülözhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához is. Az olívaolaj igen nagy arányban, 77 százalékban tartalmaz egyszeresen telítetlen zsírsavakat. Többszörösen telítetlen zsírsavtartalma 9 százalék, és kevés telített zsírsav található benne (10-14 százalék).

Magas az olívaolaj antioxidáns-tartalma is. Az antioxidánsok semlegesítik a szervezetben felszaporodó, ezáltal a sejtfalakat és az egészséget károsító szabad gyököket. Az olívaolaj természetes antioxidánsai az A-, D-, E-vitamin és a béta-karotin. Másodlagos növényi anyagai a polifenolok és a tokoferolok. A polifenolok olyan antioxidáns tulajdonságú komponensek, melyek csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét; a növényi polifenolvegyületek megtalálhatók a vörösborban és a csokoládéban is.

Az olívaolaj E-vitamin- és polifenol tartalma nagymértékben csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. Védi az érrendszert a meszesedéstől. Csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza a "rossz" koleszterin (az LDL) lerakódását az erek falán. Egyes tanulmányok szerint napi kb. 4 evőkanálnyi olívaolaj fogyasztásával megelőzhető, illetve csökkenthető az újabb infarktus kialakulásának esélye. Szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében. Tanulmányokban olvasható, hogy naponta történő fogyasztása a már kialakult magas vérnyomást is csökkenti. Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.). Gyomorsavcsökkentő hatású. Nagy D-vitamin-tartalma segíti a kalcium beépülését a csontokba. Az A-vitamin a szem megfelelő működésére, a haj és a bőr egészségére van hatással.

Az omega-6 zsírsavak legfőbb forrása az olíva- és a napraforgóolaj. Felnőttek napi szükséglete megközelítőleg 4 g (2 kávéskanál). Naponta 25 grammnál többet nem kell elfogyasztani, a nagyobb mennyiség nem fejt ki előnyösebb hatást, ellenkezőleg, inkább elősegíti a szabad gyökök termelődését.

Az olívaolaj felhasználási lehetőségei

A legjobb minőségű extra szűz olívaolaj nem tartozik az olcsó termékek közé, de érdemes megvásárolni. Már napi néhány teáskanálnyi fogyasztásával is hozzájárulunk egészségünk megőrzéséhez.

Felhasználhatjuk saláták, majonéz és szószok készítéséhez, előételek ízesítésére, pirított kenyérre locsolva, szendvicskrémekhez keverve stb. Másképp viselkedik, mit a többi olaj - a napraforgóolaj például 170 °C-on, a vaj 132 °C-on, míg az olívaolaj csak 210 °C-on kezd el égni. Az olívaolaj nagy olajsav- (vagy oleinsav, esszenciális zsírsav) tartalmának köszönhető, hogy még többszörös melegítés során is kevés oxidációs melléktermék képződik benne. Mivel lényegesen drágább, mint a többi olaj, ezért inkább olyan ételek sütéséhez és főzéséhez használjuk fel, amelyekhez kevesebb olajra van szükség.

Tárolás

Az olívaolajat ne tegyük hűtőszekrénybe, sötét helyen vagy sötét üvegben, állítva, +5 és +15 °C (maximum +20 °C) között tároljuk. Szavatossági ideje a gyártástól számított másfél év.

szezámmagolaj,szezámmag

      Szezámolaj.

            A szezámmagot egyesek a Szunda-szigetekről, míg mások Indiából származtatják. Az ókori Keleten terjedt el először, mintegy 5000 évvel ezelőtt, ahol a hindu mitológia szerint a Jama istenség által megáldott mag a halhatatlanság szimbólumává vált.

 

          Az ősi Kínában, a legínségesebb időkben is kaptak egy adag szezámmagot a várandós asszonyok és a gyermekes anyák.
          Egyiptomban III. Ramszesz idején már termesztették.
A korai orvostudomány és a népi gyógyászat sok jó tulajdonsággal ruházta fel.

Az agy, az idegszövetek és a szívizom erősítőjének tartották.

Ezért krónikus fáradság, álmatlanság, szívbetegségek és a szexuális

vágy csökkenése esetén ajánlották.


            Rendszeres fogyasztásáról úgy gondolták, jó székrekedésre,

máj- és epehólyag-bántalmak esetén, erősíti a szervezet

védekezőképességet a bőr és a nyálkahártya rákos sejtburjánzása

ellen, és segíti a káros bomlástermékek eltávolítását is.

Megvédi a vérereket a koleszterin-lerakódástól, érelmeszesedéstől.

           Epekő kihajtására az epehólyag erőteljes ingerlése céljából

egyszerre nagyobb mennyiségű szezám olajat itattak a beteggel.

A régi római katonák a szezámmagot mézzel kombinálva erejük

növelésére, azóta ugyanezt sokan fiatalítóként, férfiasságot

fokozó szerként fogyasztják.

 

Élettani hatásai, összetétele:

               Gátolja a melenoma malignum (festékes anyajegyből kiinduló rosszindulatú daganat) sejtjeinek növekedését.
               Már az Ájurvéda ajánlotta a szezámolaj rendszeres használatát.

E szerint a bőrre kenve segít egészségünk megőrzésében. Fontos zsírsavösszetevőit (olajsav és linolsav) is tartalmazza, amelyek

bőrszárazságot enyhítő és bőrtápláló hatásúak.

               Napjainkban tudományos kísérletek keretében vizsgálták

ki az emberi rosszindulatú bőrdaganat sejtjeinek növekedését.

Különböző olajok hatását összehasonlítva, a szezámolaj bizonyult a legeredményesebbnek a daganatos sejtek növekedésének megakadályozásában. Csökkenti a vér-koleszterinszintet.

szezámmag


Magvas gondolatok a szezámról
A szezám az első termesztésbe bevont növények egyike. Indiából származik és a hindu mitológia szerint a Yama istenség által megáldott mag azóta a keleti világban a halhatatlanság szimbólumává vált. Indiából Kínán és Japánon keresztül nagyon hamar elterjedt az összes mediterrán országban. Nem csoda, hiszen tápanyagokban igen gazdag mag. Miután Kínában gyakorlatilag ismeretlenek voltak a tej és tejtermékek - amelyekről tudjuk, hogy az európai táplálkozási kultúrában kalciumtartalmuknál fogva jelentős szerepet játszanak az egészséges táplálkozás kialakításában - így valószínűsíthető, hogy a kínaiak pont ezért is fontos, sőt nélkülözhetetlen étrendi tényezőnek tekintettek erre az apró kis magra. Hippokratész újra meg újra megemlíti műveiben a szezámmag gyógyító erejét. A rómaiak szezámmagból és mézből készült süteményt adtak katonáiknak kényszer esetén, amikor tőlük a legnagyobb erőfeszítést kellett megkövetelniük.

A szezámmag a magok királya, hiszen például kalciumban súlyarányosan gazdagabb, mint a tehéntej (hétszer annyi kalciumot tartalmaz, mint ez utóbbi) és vetekszik a tehénsajtok kalciumtartalmával, az olajos magvak közül pedig egyenesen kiemelkedik. A növényi eredetű fehérjeforrások közül kevés tartalmaz annyi értékes aminosavat. A szezámmag telítetlen zsírsavakban gazdag, a mag 55%-a olaj. Kitűnő természetes forrása a B- és az E-vitaminoknak. Kiemelkedő a lecitin tartalma, így védi az érrendszert a koleszterin lerakódásól, továbbá szerves foszforsav tartalma, mely az agy- és az idegszövetek legfőbb építőköveként szolgál.

A szezámmag beltartalmi értékei (100 g): 20 g fehérje, 50 g zsír, 21 g szénhidrát, 4,5 mg nátrium, 458 mg kálium, 783 mg kalcium, 607 mg foszfor, 347 mg magnézium, 10 mg vas, 6 mg A-vitamin, 5,7 mg E-vitamin, 1,00 mg B1-vitamin, 0,25 mg B2-vitamin, 5,0 mg niacin. Energiatartalma: 2385 kJ (570 kcal). (Forrás: Institut für Ernährung-wissender Universität Giessen: Tápanyagtáblázat) A szezámmagot rendkívül sokféle módon tudjuk elkészíteni. Készülhet belőle pirított és sózott formájában szezámsó (gomasszió), kenyérbe és péksüteménybe süthetjük, salátára, köretre szórhatjuk. Fontos azonban, hogy e nehezen elrágható piciny magot emészthetősége megnövelése céljából legalább durvára daráljuk és így fogyasszuk el, mert ha a mag nincs feltárva, kevéssé hasznosul a szervezetünkben. Évszázadok óta közkedvelt olaját főzésnél, salátakészítésnél egyaránt felhasználhatjuk. Létezik nyers szezámmagból kipréselt úgynevezett hidegen sajtolt olaj, melynek színe világos és van olyan is, amelynél a sajtolás előtt a magvakat megpirítják, így jutnak egy igen finom fűszeres olajhoz. Főzéskor figyeljünk oda, hogy a hidegen sajtolt szezámolajat magas hőfokon ne károsítsuk, így a felforrósított serpenyőbe először vizet öntsünk és csak ezután az olajat, mert ez megakadályozza az olaj túlmelegítését, amennyiben ezután azonnal hozzáadjuk a felaprított zöldségeket. A leves vagy főzelék készítésekor mindig a főzés befejezése után adjuk az ételhez a hidegen sajtolt szezámolajat.

Aromaterápia és rákgyógyszer

Olaját egyre gyakrabban használja az aromaterápia hordozóanyagként. Sűrű, tömény illatú olaja eukaliptusz, rózsa vagy teafa olajával keverve masszázsolajnak kiváló.

Vizsgálatok szerint az olajok közül leginkább a szezámmag olaja gátolja a melanoma sejtek (rosszindulatú rákos sejtburjánzás) növekedését.

Dióallergiások, figyelem!

A szezámmagos rántott szeleten kívül keverhetjük a házikenyér tésztájába is, vagy megszórhatjuk pogácsáinkat a sárga magokkal, sőt jóízű édességek is készíthetők belőle. A dióra allergiások azonban tartózkodjanak a nagy mennyiségű szezámmag fogyasztásától, mert ún. keresztallergia alakulhat ki náluk.


Receptek

Szezámmagos spagetti

Hozzávalók: 20 dkg spagetti, tengeri só, 1/2 dl hidegen sajtolt olaj, 1 csokor petrezselyemzöldje, bazsalikom, 1-2 evőkanál pirított földimogyoró, 8 dkg parmezán sajt, 3-4 evőkanál szezámmag, növényi ételízesítő, 1-2 gerezd fokhagyma. Forraljuk fel a sós vizet 2 teáskanál olajjal, majd főzzük meg a spagettit. Vágjuk össze a petrezselymet és a parmezánt reszeljük le. A szezámmagot aranybarnára pirítjuk, majd durvára daráljuk. 1-2 dl vízben oldjuk fel a zöldségízesítőt (kocka), hozzáadva az olajat, a szezámmagdarálékot és a fűszereket, majd a parmezánt és a földimogyorót. A szószt a meleg spagettire öntjük és melegen tálaljuk.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.