Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


paradicsom fűtetlen fóliasátorban

2011.02.27

Hogyan hajtassunk paradicsomot fűtetlen fóliasátorban?

 
ImageA következő növénytermesztési technológia egy kísérletem része,amelyet Maroskeresztúron 2006 nyarán végeztem.






Magvetés

A paradicsom magokat 2006 március 7-én vetettem el szaporítóládákba, március 14.-re a magok 90%-ban kikeltek. A szaporítóládába, melynek méretei 60x30x6 cm, 500 magot vetettem el. A magvetéshez használt földkeverék: 60% portrágya és 40% mosott homok. A vetést kis sorokba végeztem,végül földet szórtam rá és beöntöztem 5 mm vízzel amelyben cineb hatóanyag tartalmú szer volt feloldva 0,2 %-os töménységben a palántadőlés(Pythium spp.) megakadályozása végett. Ezután fóliával takartam be. A következő öntözések csak kelés után 7-10 mm csapadékkal történtek a két hétben 3 alkalommal. Az öntözővíz,amit a kútból szivettyúval, egy hordóba juttattunk ki, ahol felmelegedett.

Tűzdelés

Március 30. tűzdeltem a paradicsomnövényeket 10x10-es cserepekbe. Ekkor 2 lomblevelesek voltak a palánták. A tűzldelés talaja ugyanolyan volt mint a szaporítóládák talaja a magvetéskor. Öntözést mindig a reggeli, délelőtti órákban végeztem, mert így a növények felülete estére felszárad és megelőzhető ezzel a gombaás betegségek elszaporodása. Az úgynevezett felnyúrgúlás elkerülése érdekében szétraktam a növényeket, a szétrakással ugyanis a fényt lehet szabályozni. A szétrakás másik célja az, hogy a cserépen keresztül a talajba begyökeresedett palánta hajszálgyökerei megszakadjanak. Közvetlenül felszedés előtt is beöntöztem 7-10 mm csapadékkal.

Image


Elővetemény, talajművelés, alaptrágyázás, talajfertőtlenítés

A fóliasátorba előveteménynek spenót volt vetve, előző év őszén. A spenót betakarítása után a talajt kitisztítottam a növénymaradványoktól. Ezután alaptrágyaként 20 kg/m2 szervestrágyát jutattam ki és bedolgoztam a talajba. A talajban lévő rovarkártevők ellen 420g (30 kg/ha) dimetoat tartalmú szert(Sinoratoxot) szórtam ki. Az élelmezés ügyi várakozási ideje a fent emlitett talajfertőtlenítő szernek 21 nap, így ez nem befolyásolta a munkálatokat. Ezután ezt a kiszórt granulátumot rotációs kapával dolgoztam be a talajba, végül a talajfelszínt gereblyével egyengettem el.

Támrendszer

Kiültetés előtt készítettem vízszintes támrendszert: -2-3 mm átmérőjű horgonyzott huzalt használtam 2,2 m magasságban. -3 folyóméterenként 5 mm átmérőjű kereszttartó huzalt raktunk -függőleges támrendszernek háromsodratú polipropilén zsineget használtam, amellyel a növényt rögzítettem.

Kiültetés

A kiültetés ideje május 4. volt. A tenyészterület 50x40 cm sor- és tőtávolság volt az egyszálasoknál és 50x80 cm sor- és tőtávolság volt a kétszálasoknál. A megnyúlt palántákat mélyebbre ültettem, mert a paradicsom hajlamos járulékos gyökereket fejleszteni így képes gyökeret regenerálni. Az ültetést ültetőkanállal végeztük,mélysége a földlabda méretével megegyező kellett legyen. A zsineget a földbe szútuk, úgy hogy feszesen álljon a növény mellett. Ezután beiszapoló öntözéssel jól beöntöztük.

Ápolási munkák:


Növények rögzítése:

Másik fontos technológiai munkafolyamat a tekerés. Óramutató járásáva ellentétes irányban végeztem, de van aki fordítva végzi. Fontos,hogy egyféleképpen végezzük a tekerést, a munka hatékonységa miatt.

Hónaljazás:

A zöldmunkák közül a folytonnövő és félderetminált fajtáknál a legtöbb munkát jelenti. A levegős, jól szellőzött növényállomány és a kötődés elősegítése miatt nagyon fontos technológiai munkafolyamat. Hónaljazást(kacsozás) végeztem hetente egyszer. A kétszálasra nevelt növényeimnél az első hónaljhajtást meghagytam és ebből alakítottam ki a második szálat. A hónaljhajtások eltávolításának optimális nagysága 3-5 cm-es nagyságuknál van. Ennél nagyobb hónaljhajtás ugyanis letörve nagy sebet hagy a növényen. Ekkor Botrytis, Pseudomonas és Phytophtora fertőzésre számíthatunk. A kacsozást és levelezést a reggeli órákban végeztem, így a sebek hamarabb beszáradtak, kisebb az elfertőzés veszélye. A hónaljhajtásokat (mindig vedrekbe gyűjtsük) egyéb növényi részekkel együtt és vigyük ki a fóliából, mert fertőzési forrás lehet.

Image


Levelezés:

A legalsó termésszintig kell végezni,amikor a fürt zsendül. Fontos, hogy alulról fölfelé történjen, hogy ne sérüljön a növény. 3-5 levélnél többet ne szedjünk le. A levelezést mindig az érő fürtök felett kell végezni és fölfele törjük, mert ha lefele végezzük un.”slicces” nagy sebfelületet kapunk ami zavarokat okozhat a növény víz- és tápanyagszállításában. A levelezésssel a koraiságot növeljük, ugyanis a növényeket több fény éri, hamarabb pirosodnak, és a betegségek sem tudnak az idősebb leveleken megtelepedni, tehát betegségmegelőző hatása is van.

Termékenyülés elősegítése, vibrálás:

A virágok megjelenésével végeztem ezt a munkálatot, a huzalok veregetésével. Így alősegíthető a pollen repülése, ami a terméskötődést javítja. Öntözéskor is végezhetjük, ha a vizet a zsinórokra juttatjuk. A munkálat neve másképpen vibrálás.

Image
A Falcato F1 fajta


Tetejezés:

A főhajtás visszacsípését jelenti és ezzel megszüntetjük a növény további fejlődését. Az utolsó fürt felett 2-3 levéllel végezzük a tetejezést. A pontos ideje a növények kiszedésének tervezett idejétől 40 napot visszaszámítunk. A tetejezés elősegíti a fürtök kötődését és gyorsítja az éréslefutást.

Hőmérséklet szabályozás

A Marcov-Haev(1953) felosztás szerint optimális hőigénye 22+/-7°C. Ületetés után 15-18 ºC-ot tartsunk nappal és 13 ºC-ot éjszaka. A kötődés szempontjából a 30°C feletti illetve a 13°C alatti hőmérséklet kritikus,ezen a hőmérsékleten a paradicsom nem köt. Optimális hőmérsékletek kötődésekor az éjszakai 16-18°C, és a nappali 20-25°C. Az első termés megjelenése után 20 ºC-ot tartsunk nappal és 16 ºC-ot éjszaka.Terméséréskor vigyázzunk, mert 32ºC-on nem termelődnek a likopin szinanyagok, így a paradicsomunk sárgás színű lesz.

Szellőztetés:

A kiültetést követően keveset kell szellőztetni, ugyanis ekkor a szellőztetés Co2 hiányt okozhat. A szellőztetést akkor kell elkezdeni, ha 24 ºC fölé megy a hőmérséklet.

Fejtrágyázás:

Ültetés után két héttel kezdtem a fejtrágyázást, levéltrágyázás formájában. Kezdetben 0,2%-os Fitofolis 2 N:P:K= 2:3:1, később 0,2%-os Fitofolis 3 N:P:K=1:4:1 oldattal. A kezdeti időszakban több N tartalmú levéltrágyát juttattam ki, ez a vegetatív növekedést segíti elő, míg a későbbi levéltrágya adag több foszfort tartalmazott ami a virágzást és terméskötődést segítette elő. Ugyanebben az időszakban fontos a N ellátás is. A K-ot egyenletes mennyiségben juttattam ki, ugyanis ennél az elemnél nincsenek kritikus időszakok.

A következő fejtrágyázásokat végeztem és a növényvédőszerekkel együtt juttattam ki:

Image


Öntözés:

A biztonságos termesztés egyik előfeltétele. Az első öntözést kiültetés előtt egy héttel 200 mm(15 l/m2) vizmennyiséggel kezdtem a talaj beöntözésével. Ezt kétnaponként 50 mm vizadagban jutattam ki. Ennek az öntözésnek a célja a talaj vizháztartásának a feltöltése, ezzel elkerültem a palántakori nagy vizadagú beöntözést. A kiültetés beöntözése után az első termések kötődéséig nem szabad öntözni, ugyanis a víz megvonásával a gyökereket fejlődésre késztetjük. A nagy vízfogyasztás június második felétől - július elejétől kezdődik. Ekkor 40-45 mm vizet jutattam ki,heti 3 alkalommal. Ez havi 130 mm vizet.Az öntözővíz mennyiségét és az öntözés gyakoriságát a talaj nedvességtartalmának megfelelően juttattam ki.

Növényápoló talajművelés:

A gyomlálást sekélyen, addig végeztem, amíg a sorok beborultak(bezáródtak). Az utakat rotációs kapával műveltem.

Növényvédelem:


A tenyészidő alatt a következő kezeléseket végeztem el a kórokozók ellen:

Image


A tenyészidő alatt a talajban lévő rovarkártevők ellen 420g (30 kg/ha) dimetoat hatóanyagú vegyszert(Sinoratoxot) alkalmaztam és bemunkáltam a talajba még kiültetés előtt. A takácsatka elleni védekezés komoly problémát jelentett, amit brompropilat tartalmú szerrel (Neoron) 0,1%-os töménységben, bifentrin tartalmú szerrel (Talstar) 0,05%-os töménységben végeztem el a probléma megoldására. Az üvegházi molytetű első nemzedéke csak szeptember végén jelent meg, ez ellen acetamiprid(Mospilan) tartalmú vegyszert használtam 0,04%-os töménységben. A kezeléseket az egészségügyi várakozási időnek megfelelően végeztem.

Betakarítás:

Kocsánnyal együtt szedtem biológiailag érett állapotban, vedrekbe, a bogyók 60%-os narancssárga 40%-os piros szín megjelenésénél. A leszedett paradicsombogyókat 10-es rekeszekbe raktam át. Az alsó sort kocsánnyal lefelé a felső sort meg a kocsánnyal fölfelé, hogy ne sérüljenek a bogyók. A vegetációs idő alatt 9 szedést végeztem minden szedés alkalmával fajtánként, vezetési módonként és ismétlésenként számoltam a szedett bogyók számát és mértem a tömegét.

Vass Dezső
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.